Igenis legitim a székelyföldi autonómia-igény! – interjú Németh Zsolttal

Harmincnégy éves Tusványos. Ilyen távlatban mi lett a jelentősége a fesztiválnak?

Harmincnégy évvel ezelőtt indítottuk el a rendezvényt Erdélyben, Székelyföldön egy szomszédos településen, Bálványoson, hét év után azonban kinőttük az ottani kemping méretét, ezért döntöttünk úgy, hogy Tusnádfürdőre költözünk – ezért lett a neve Tusványos. 1989-ben kezdtük tehát, egy forradalmi időszakban, amikor számos politikai szervezet alakult. David Campanale brit újságíróval érkeztem, ő akkoriban a BBC-nél dolgozott és jó barátom volt, és miután fantasztikus politikai programokat láttunk, és sokat utazgattunk, végül Kézdivásárhelyre értünk, ahol

Idén azt a mottót választották a fesztivál számára, hogy „Ránk számíthatsz!”. Miért éppen ezt? Mi az üzenet a fiatalok számára? 

„Ránk számíthatsz!” – ez a címe. Látható, hogy ma a nemzetközi politikai életben nagyon nagy bizonytalanság uralkodik.

Az Egyesült Államok és Kína közötti rivalizálás továbbra is egy nyitott kérdés; vagy lesz közöttük egy nagyszabású megállapodás, vagy nem, ez pedig jelentős bizonytalanságot okoz. Ráadásul az Oroszország és Ukrajna közötti konfliktus, valamint a Közel-Keleten zajló háború ránk is óriási hatással van. Így ilyen körülmények között – bár lehet, hogy nem tudjuk megoldani a magyarok, a régió vagy a világ összes problémáját – egy olyan politikai közösséget képviselünk, amely kész kiállni az emberek mellett. Ez a legfontosabb: hogy a társadalom érezze, hogy bízhat valakiben, számíthat ránk. 

Egyedülálló jelenség, hogy a magyar miniszterelnök minden évben előadást tart a magyar stratégiai tervekről ezen a fesztiválon. Eleinte ez nagy turbulenciát okozott a román politikában, reagálási kényszerben voltak. Hogyan sikerült elérniük azt, hogy a román közvélemény és a román politikai elit már nem reagál olyan hevesen az Orbán-beszédekre? Mit csináltak? 

Szeretném hangsúlyozni, hogy Tusványoson a nemzetközi dimenzió mellett a kezdetektől fogva kulcsfontosságú volt a román-magyar párbeszéd. Úgy gondoltuk, hogy a kommunizmus bukása után eljött az ideje, hogy kommunikációs csatornákat nyissunk a megfelelő megoldások megtalálása érdekében. A román előadók jelenléte Tusványoson folyamatos volt, és ez nagymértékben hozzájárult a feszültségek enyhítéséhez. Figyelemre méltó példa, hogy a Tusványosra utazó miniszterelnök idén is Bukarestben kezdett, ahol találkozott az újonnan megválasztott román miniszterelnökkel.

Úgy tűnik, ez hagyománnyá vált, többedszer teszi ezt. 

Mi mindig is az ilyen típusú, magas szintű párbeszéd katalizátorai voltunk. Ne feledkezzünk meg arról a tényről, hogy a romániai magyar párt, az RMDSZ újra a román kormánykoalíció része lett.

Örülünk, hogy fejlődnek a kétoldalú kapcsolatok Magyarország és Románia között, hogy a magyar párt a román kormányzat alkotóeleme, és így együtt tudják megoldani a kihívásaikat. Ezenkívül 2010 után megváltozott Magyarország és a szomszédos államokban élő, vagyis határontúli magyar közösségek kapcsolata. Van egy határozott nemzetpolitikánk, ami valószínűleg az egyik legsikeresebb politikája a jelenlegi magyar kormánynak. 

Erdély és Székelyföld földjén állunk, megkerülhetetlen kérdés az autonómia követelése. Van reális remény arra, hogy a közeljövőben a román többség, a bukaresti parlament megszavazza a magyar kisebbség számára ezt a státuszt? 

Meggyőződésem, hogy a hagyományos, őshonos nemzeti kisebbségi közösségek fennmaradásának legfontosabb garanciája az autonómia. Erre az esély jelenleg csekélynek tűnik itt, ezért a legtöbb határontúli magyar párt úgy döntött – tekintettel arra, hogy Magyarországnak hét szomszédja van, és ezek mindegyikében viszonylag népes magyar közösség él –, hogy autonóm struktúrákat kívánnak létrehozni a fennmaradásuk érdekében. Néhány törekvés sikeres is lett.

Ezért nem hiszem, hogy pesszimistának kellene lennünk ebben a tekintetben. Lehet, hogy ez nem fog egyik napról a másikra megtörténni, de úgy vélem, hogy a koncepció legitim, és a magyar Alaptörvény D. cikke arra kötelezi a magyar kormányokat, hogy támogassák a Magyarországgal szomszédos államokban élő magyar közösségek minden autonómia-kezdeményezését.

Magyarország a szomszédaival jó kapcsolatot ápol, jelenleg kivételt képez Ukrajna, elsősorban a kárpátaljai magyarok helyzete miatt. A magyar kormány nem támogatja Ukrajna tervezett EU-tagságát. Helyes politikát folytat a kormány Ukrajnával szemben? 

Az ukrán-orosz háború az egyik legérzékenyebb globális biztonsági kihívás. Donald Trump az elmúlt fél évben nagyon sikeres volt, rendezni tudott több nyitott kérdést, például Kongó és Ruanda békemegállapodást kötött Donald Trump afrikai beavatkozásának eredményeképpen. Van azonban egy kudarc: az orosz-ukrán háború. Kár, hogy eddig nem tudta megoldani. Mi továbbra is Amerika oldalán állunk ebben a kérdésben. Ha van megoldás, az csak az Egyesült Államok közreműködésével fog megvalósulni, és úgy tűnik, most új megoldásokat próbálnak találni. Valószínűleg Kína is bekapcsolódik az erőfeszítésekbe, ahogy hallottuk, szeptember 3-án Hszi elnök meghívta Trump és Putyin elnököket, hogy Pekingben közösen emlékezzenek meg a második világháború lezárásának évfordulójáról, ami egy jó tárgyalási alkalom lehetne, még az amerikai elnök által a háború befejezésére és a tűzszünet elérésére kitűzött 50 napos határidő lejárta előtt.

Ez az egyetlen módja annak, hogy azonnal megállítsuk a vérontást, el kell érni a tűzszünetet, és utána lehet időnk a későbbi békeszerződés részleteinek megtárgyalására. Néhány kérdés már részben eldőlt, például a NATO-tagság és több kapcsolódó kérdés. Vannak kérdések, amelyeket nyíltan meg kellene vitatni, a legfontosabb a tűzszünet.

Magyar közösség él Ukrajnában is, figyelemmel kell követnünk a helyzetüket.

A magyar közösség oldalára kell állnunk. Ez nem csupán nemzeti kötelezettség, hanem ez a nemzetközi jogon alapul, amely kimondja, hogy a kisebbségi jogokat tiszteletben kell tartani. Az európai integrációs folyamatban nagyon komoly feltételeket szabtunk. Sikerült beépítenünk a kisebbségvédelmi akciótervet az Európai Unió tárgyalási stratégiájába. A kisebbségvédelmi akcióterv a megoldás. Ha Ukrajna az EU tagja akar lenni, ha közelebb akar kerülni az Európai Unióhoz, akkor tudnia kell, hogy mi odafigyelünk a nemzeti kisebbségek jogaira vonatkozó záradékokra. 

Egy nemrég publikált interjúban ön azt mondta, hogy Trump második elnöksége a Pax Americana 2.0-át hozta el, nem pedig a Kína és a BRICS-országok vezette új világrendet. Mit ért ez alatt? A magyar konnektivitási stratégia már nem annyira fontos? Amerika hegemón maradt, ami miatt a magyar-orosz, magyar-kínai kapcsolatok kevésbé lesznek jelentősek a jövőben? 

Magyarország kidolgozott egy nagystratégiát. Orbán Viktor kezdeményezte egy évvel ezelőtt, és a kormány az elmúlt évben nagy erőfeszítéseket tett a megvalósítására. Kulcsfontosságú, hogy lekövessük a nemzetközi fejleményeket, és alkalmazkodjunk is hozzájuk. Az elmúlt évben Donald Trump megnyerte az amerikai elnökválasztást, és január óta egy hihetetlen Trump-tornádó söpört végig a világon. Előtte az új multipoláris világrendről beszélt mindenki, most azonban az amerikai hegemónia megerősítésére összpontosítunk, amely az Egyesült Államok vámdiplomáciája és a biztonságra helyezett erős hangsúly, például az 5 százalékos NATO-kiadások köré épül. Látjuk, hogy egyetlen más ország sem tud ilyen stratégiát megvalósítani, csak az Egyesült Államok volt képes erre az elmúlt hat hónapban. 

Ha létrejön a megállapodás, az egyfajta hatalommegosztást eredményez majd az Egyesült Államok és Kína között, ami mindannyiunk számára új helyzetet teremt. Ha nem jön létre ilyen szerződés, az problémás lehet, és nagyfokú instabilitás léphet fel a nemzetközi politikában. A magyar hozzáállásnak tehát rugalmasnak kell lennie. Nem látom szükségét annak, hogy megváltoztassuk a Kínával való együttműködéssel kapcsolatos megközelítésünket.

Oroszország egy külön kérdés, mert most már egyértelműnek tűnik, hogy Oroszország viseli a felelősséget a háború folytatásáért. Eddig ez nem volt ilyen nyilvánvaló, ugyanis Ukrajna és az Európai Unió egyes államai részéről is voltak olyan nyilatkozatok, amelyek arra utaltak, hogy mintha folytatni szeretnék a háborút. De most úgy tűnik, Ukrajna belement a Donald Trump által teremtett feltételekbe, és Ukrajna akarata ellenére még a héja európai államok sem folytathatják a háborút Oroszország ellen. Így a háború folytatásáért kizárólag Oroszország a felelős. Szerintem ez a közeljövőben olyan helyzetet teremt, ahol az Egyesült Államok békepárti, Oroszország pedig háborúpárti stratégiával fog rendelkezni. Ez lesz a két alternatíva. Minden nemzetközi szereplőnek el kell döntenie, melyik oldalra áll, és a döntésnek következményei lesznek minden ország számára. Remélem, hogy a háború hamarosan véget ér, és akkor talán egy új korszakba léphetünk. Egyelőre azonban még nem tartunk ott, sajnos.

Egy utolsó kérdés: elszigetelődött Magyarország? Vannak, akik úgy látják, Magyarország alternatív Oroszország-politikája, illetve a Brüsszellel folytatott vitái némileg elszigetelték az Orbán-kormányt a nyugati országok között. Mások azonban azzal érvelnek, hogy Orbán és Trump barátsága ismét fontossá teszi Magyarországot. Melyik?

Az elmúlt évben mi vittük az EU soros elnökségét, és nagy nemzetközi eseményeknek adtunk otthont, például az Európai Politikai Közösség csúcstalálkozójának, amelyen 46 állam- és kormányfő vett részt. Nem éreztük magunkat elszigeteltnek. Ahogy említette, Donald Trump és Orbán Viktor, az Egyesült Államok és Magyarország között nagyon baráti a kapcsolat, ez egy teljesen új megközelítést mutat. Ugyanakkor a nyugati világban polarizációt figyelhetünk meg a Trumphoz és Orbánhoz való viszonyulásban, és ez a polarizáció a nemzetközi kapcsolatokra is hatással van. Úgy vélem, hogy Donald Trump és Orbán Viktor világos és őszinte politikát visznek a nagy és érzékeny kérdésekben, és meggyőződésem, hogy az európai patrióta mozgalom tovább fog erősödni az ő megközelítésük miatt. Nem vagyunk hajlandóak kilépni az Európai Unióból. Egyáltalán nem vagyunk Európa ellen. Befolyásolni – a meghódítani kifejezést nem használnám –, tehát befolyásolni szeretnénk Európa jövőjét. A magyar nép mindig is európai volt, és európaiak is maradunk. 

Nyitókép: Balog Benedek / Danube Institute

***

Az interjú a Danube Institute, a Hungarian Conservative és a Mandiner együttműködésében jött létre, és a Danube Lectures videó podcast adásának szerkesztett leirata. 

Az eredeti interjút itt nézheti meg: