Az amerikaiaknak akart gesztust tenni a terrorszervezet.
Május 12-én újra találkozott szüleivel Izraelben Edan Alexander, az amerikai-izraeli túsz, akit a Hamász engedett szabadon a Donald Trump amerikai elnök közel-keleti látogatása előtt – The Times of Israel.
A 21 éves katonát az Egyesült Államok és a Hamász közötti közvetlen tárgyalások után engedték el, amelyeket Katarban folytattak.
Az izraeli hatóságokat csak a megállapodás után értesítették. Alexander 584 napos fogság után tért vissza, ahol a gázai határ közelében, a Re'im katonai bázison könnyek között találkozott szüleivel, Yaellel és Adival.
A szabadulást követően Alexander elmesélte, hogy fogva tartása alatt a Hamász súlyos kínzásokat alkalmazott, hetekig ketrecben tartották megkötözve.
A Vöröskereszt munkatársai szerint Alexander fizikai állapota gyenge volt, de mosolygott, amikor a gázai Khan Younisban átadták őt az izraeli különleges erőknek.
A Re’im bázisról helikopterrel vitték kórházba, ahol egy köszönő táblát tartott:
Köszönöm, Trump elnök! Izrael népe él!”
Alexander szabadon engedése vegyes érzelmeket váltott ki Izraelben. Miközben sokan örülnek a fiatal katona hazatérésének, a többi túsz hozzátartozói aggodalmukat fejezték ki a további fogva tartottak sorsa miatt.
A Nir Oz kibuc közössége nyilatkozatban üdvözölte Alexander visszatérését, ugyanakkor kifogásolta, hogy az amerikai állampolgárságú túszok prioritást élveznek, míg a többi 58 fogva tartott, köztük 14 kibuctag sorsa bizonytalan.
A kibuc közleménye szerint „nehezen lehet figyelmen kívül hagyni azt az üzenetet, hogy az izraeli állampolgárok élete kevesebbet ér”.
Trump a sajtótájékoztatón kifejezte reményét, hogy további túszokat is sikerül majd szabadon engedni.
Ezt is ajánljuk a témában
Izrael leszámol azzal a rendszerrel, hogy az ENSZ és az Amnesty mondja meg, hogyan védheti meg magát: elfoglalja Gázát és ott is marad. Veszprémy László Bernát írása.
Nyitókép: Jack GUEZ / AFP
A szabadulás pillanatai itt nézhetők meg:
Érik az Izrael-ellenes koalíció a katari támadás után.
Izrael Katarban bombázott, de mi ennek a jelentősége, és hogyan kell látni magyar szemmel az eseményeket? Elemzésünk!
Az orosz–ukrán háború felforgatta a fegyverpiacot: Európa vásárlási lázban ég, Izrael pedig minden korábbinál nagyobb hasznot húz belőle.
Az izraeli hadsereg megkezdte Gázaváros ostromát.
A svéd klímaaktivista azt mondja: nem antiszemitizmus, ha valaki az emberi méltóságért és szabadságért emeli fel a szavát.
Benjamin Netanjahu miniszterelnök terve szerint az izraeli hadsereg őszre teljes katonai ellenőrzést venne Gázaváros felett – így akarja megtörni Hamászt, visszaszerezni a túszokat és új arab civil kormányt létrehozni. A döntést azonban baloldal és világszerte jogvédők elítélték.
Nem mindennapi jelenetek.
