Az amerikai kormány újabb százmilliókat vont meg az antiszemita Harvard Egyetemtől, akik bőrszín, nem és származás alapján diszkriminálnak.
Az amerikai kormány újabb, ezúttal 450 millió dollár (mintegy 162 milliárd forint) támogatást vont meg kedden a Harvard Egyetemtől, amiért
az intézmény nem tett eleget a szövetségi adminisztráció elvárásainak többi között antiszemitizmus elleni intézkedések formájában.
A szövetségi oktatási minisztérium (Department of Education), az Egészségügyi és Humán Szolgáltatások Minisztériuma (Department of Health and Human Services) és az Általános Szolgáltatások Hivatala (General Services Administration) levélben tájékoztatta a Harvard Egyetemet a döntésről. A dokumentum megfogalmazása szerint
az elitegyetemek közé sorolt Harvard mára „a képmutatás és diszkrimináció táptalaja” lett,
ahol „a megalkuvást az elszámoltathatóság fölé helyezik, az intézményi vezetők pedig eljátszották azt, hogy az egyetem igényt tarthasson adófizetői pénzekre”. A kormányzati levélben kifejtik, hogy a Harvard számára „egy lejtőn felfelé vívott csatával” ér majd fel az, hogy helyreállítsa hírnevét mint a tudományos kiválóság helye.
A Trump-adminisztráció korábban már 2,2 milliárd dollár szövetségi támogatás folyósításának befagyasztásáról hozott döntést, aminek feloldását az egyetem vezetési rendjének reformjához, az antiszemitizmus elleni fellépéshez, a felvételi elvek módosításához kötötte. A kormányzat elvárásai közé tartozik az is, hogy a Harvard Egyetem világítsa át működését, és biztosítsa, hogy az intézményen belül „sok nézőpont” megjelenik.
Ezt is ajánljuk a témában
Az egyetem nem volt hajlandó leállni a szélsőséges, baloldali politizálással, így a kormánynak lépnie kellett. Az egyetem faj, nem és származás, illetve ideológiai alapon felvételiztetett – ez verte ki a biztosítékot Trumpéknál.
A források újabb megvonásáról szóló döntésre
a Harvard Egyetem vezetése egyelőre nem reagált,
ugyanakkor Alan Garber egyetemi elnök hétfőn levélben vitatta a kormányzat korábbi bírálatát. Azt mondta, hogy az intézmény pártsemleges, és intézkedéseket hozott az antiszemita megnyilvánulásokkal szemben. Egyben annak a véleményének adott hangot, hogy a Harvard Egyetem működése megfelel a törvényeknek, és a szövetségi kormányzat által alkalmazott büntetőintézkedéseket nevezte törvénytelennek.
Az intézmény a közelmúltban többször jelezte, hogy nem tesz eleget a Trump-adminisztráció elvárásainak, és pert indított
a kormányzattal szemben a források befagyasztása miatt, valamint azt hangoztatta, hogy saját belső jelentései alapján tervez reformokat az antiszemitizmus és az arabellenesség kezelésére.
Donald Trump az élesedő vita során azt is kilátásba helyezte, hogy megvonják a Harvard Egyetem adómentességét.
Az Egyesült Államok több vezető felsőoktatási intézménye, köztük a Columbia Egyetem, a Pennsylvaniai Egyetem és a Cornell Egyetem is központi források megvonásáról szóló döntéssel szembesült, amit a Trump-adminisztráció részben az Izrael-ellenes, palesztinpárti tüntetéseken tapasztalat
antiszemita jelszavakkal és zsidó diákokkal szembeni megfélemlítő hangulattal
indokolt.
Ezt is ajánljuk a témában
A nagy múltú egyetem szélsőbaloldali ideológiába és politikai aktivizmusba fullasztotta magát, lényegében politikai szervezetté alakult. Itt az eredménye.
(MTI)
Nyitókép: MTVA/Bizományosi: Lehotka László
Egyéves az CDU-CSU-SPD-koalíció! Mutatjuk a berlini kormány mérlegét.
Anders Fogh Rasmussen szerint fontos, hogy a tagok szembe tudjanak szállni az Egyesült Államokkal.
A magyar közvéleményt híresen nem érdekli a külpolitika – vagy mondhatnánk azt is, hogy mivel a magyar nyilvánosság elég szelektíven számol be a külvilág történéseiről, így sokszor maga a kontextus is hiányzik, amiben a külvilág történései értelmezhetőek.
Konok szerint nem őt fogták perbe, hanem azokat, „akik nem hajlandók hallgatni Izrael népirtó háborújáról és az általa okozott humanitárius katasztrófáról”.
Nem, nem Conchita Wurst miatt.
Ha már magyarszabály, legyen kövér!
Nagyon vicces kedvében volt az ukrán elnök. Nem tudni, hogy fog erre reagálni Putyin.
Anders Fogh Rasmussen szerint fontos, hogy a tagok szembe tudjanak szállni az Egyesült Államokkal.
A leendő pénzügyminiszter ismerteti a terveit.
