Hoppá: Nigel Farage pártja már népszerűbb, mint a kormányzó Munkáspárt

A briteknek gyorsan elege lett a baloldali kormányból, a markáns jobboldali Reform UK támogatottsága viszont történelmi magaslatokba került. Mutatjuk!

A Reform UK történelmi sikert ért el a helyi választásokon.
Hatalmas pofont kapott a brit politikai establishment: a Nigel Farage vezette Reform UK példátlan sikereket ért el az időközi választásokon és a helyi voksolásokon.
A párt egy éjszaka alatt új parlamenti képviselőt szerzett, első alkalommal hódított el polgármesteri széket és több tanácsosi helyet szerzett, mint az összes többi párt együttvéve.
A Konzervatív Párt és a Munkáspárt romokban hever, és egyre többen beszélnek arról, hogy a kétpártrendszernek vége az Egyesült Királyságban. Farage nem rejtette véka alá elégedettségét:
hatalmas éjszaka volt ez a Reform számára, mély sebet ejtettünk a Munkáspárton és a Konzervatívokon egyaránt.”
A leglátványosabb győzelem a Runcorn and Helsby választókerületben tartott időközi választáson született, ahol a Reform jelöltje,
Sarah Pochin mindössze hat szavazattal verte meg a Munkáspártot.
A BBC szerint ez a modern brit történelem legszorosabb időközi választási eredménye. A győzelem nemcsak a hajszálvékony különbség miatt volt meglepő, hanem mert egy masszív munkáspárti többséget zúzott porrá: a Munkáspárt 53 százalékos eredménye a legutóbbi választás óta mostanra összeomlott, a Reform népszerűsége pedig 18-ról 38 százalékra ugrott.
A Daily Telegraph szerint, ha ez a fordulat országos szinten megismétlődne, Farage Nagy-Britannia miniszterelnöke lehetne, olyan többséggel, amely még Thatcher vagy Blair legnagyobb győzelmeit is felülmúlná. Bár az időközi választások nem tükrözik tökéletesen az országos hangulatot, a Munkáspártot sokkolta a vereség mértéke.
Ezt is ajánljuk a témában
A briteknek gyorsan elege lett a baloldali kormányból, a markáns jobboldali Reform UK támogatottsága viszont történelmi magaslatokba került. Mutatjuk!
A Reform UK másik nagy dobása a Lincolnshire-i polgármesteri poszt megszerzése volt, ahol Dame Andrea Jenkyns, a Konzervatív Pártból átpártolt politikus, földcsuszamlásszerű győzelmet aratott. A Reform 42 százalékkal tarolt, míg a konzervatívok 26, a Munkáspárt pedig mindössze 12 százalékot ért el.
Jenkyns – aki egykor Boris Johnson hívének számított – győzelmi beszédében Farage-t méltatta, és kemény ígéreteket tett:
A harc Nagy-Britannia szívének és lelkének megmentéséért elkezdődött.
A Reform lépésről lépésre visszaállítja országunk dicsőséges múltját, és fellép az illegális migráció ellen.” Hozzátette: egy napon Farage „nagyszerű miniszterelnök” lesz.
Farage szerint ezek az eredmények a brit politika kétpárti rendszerének végső összeomlását jelzik.
Kiszorítottuk a Konzervatív Pártot, és mi vagyunk a kormány fő ellenzéki ereje”
– jelentette ki a BBC-nek. A Reform ugyanakkor nemcsak a konzervatív szavazókat csábította el, hanem a hagyományosan baloldal fellegvárakban is növelni tudta a népszerűségét. Több helyen a Munkáspárt csak pár száz szavazattal tudta megtartani pozícióit.
A tanácsosi választásokon az előzetes eredmények szerint a Reform eddig több széket szerzett, mint az összes többi párt együttvéve, és a szavazatok átlagosan 40 százaléka az övék.
Sir John Curtice választási szakértő szerint „a Reform teljesítménye egészen figyelemre méltó”, és Farage bebizonyította, hogy a párt népszerűsége nem csupán közvélemény-kutatásokban létezik.
A kérdés az volt, vajon a Reform valóban képes-e megtörni a konzervatívok és a munkáspártiak dominanciáját. Most már tudjuk, hogy a válasz: igen”
– summázta Curtice.
Bár a választás éjszakája a Konzervatív Párt számára is katasztrofálisan sikerült, legalább azzal vigasztalódhatnak, hogy a kormányzó Munkáspártra még nagyobb csapást mértek a választók. A Munkáspárt belső forrásai szerint a párton belül már elkezdtek szervezkedni Keir Starmer miniszterelnök ellen.
A mostani választások üzenete világos: a briteknek elegük van a régi politikai osztályból, és egy új erő készen áll, hogy átvegye a stafétát. Az, hogy ez elég lesz-e ahhoz, hogy Farage miniszterelnök lehessen még korai megmondani, de annyi biztos, hogy visszafordíthatatlan folyamatok indultak be a brit politikában.
Ezt is ajánljuk a témában
Keir Starmer sehol sem tűri az ellenvéleményeket. A brit rendőrség már az amerikaiak körmére is rákoppintana a szólásszabadság ügyében.
***