Tárgyalás helyett panaszkodás és fenyegetőzés: ennyit tud Brüsszel

„Brüsszelnek egy hónapja lett volna tárgyalni, most csak panaszkodni tud” – írta meg a Magyar Nemzet elemző cikkében. Emlékezetes: Donald Trump amerikai elnök – választási ígéretéhez híven – meghirdette a „felszabadulás napját”, ami a gyakorlatban kőkemény vámok bevezetését jelentette a világ számos oszága vagy entitása ellenében. Minderről lapunk bővebben is beszámolt, a viszonosnak gondolt vámok súlyosan érinthetik a világ gazdaságát, többek között éppen az Európai Uniót, s benne hazánkat.

A Magyar Nemzet cikkében arra irányítja rá a figyelmet, hogy vannak országok, amelyek a tárgyalásos utat válaztották a helyzet megoldására Donald Trumppal. Ilyen például Izrael, amelynek miniszterelnöke hazánk után egyből Washingtonba utazik e célból.

Hasonlóképpen tesznek a britek, a szigetország miniszterelnöke, a munkáspárti Keir Starmer óvakodott nyíltan nekiesni Trumpnak.

A lap idézi J. D. Vance amerikai alelnököt, aki szerint „több évtized után végre olyan elnöke van az Egyesült Államoknak, aki nem hagyja, hogy az országa „a világ perselye” legyen”, és jönnek a külföldi cégek Amerikába. Francis Fukuyama politológus más véleményen van, szerinte nagyobb idiótaságot amerikai elnök még nem követett el.

Brüsszel azonban nem így tesz:

– írják, emlékeztetve Trumpnak az EU-ra kirótt 20 százalékos vámarifájára. De még az EU-n belül is Olaszország és Spanyolország a tárgyalások fontosságára hívta fel a figyelmet, és óvakodott a konfrontációtól – szemben a német-francia tengelytől.

Ehelyett az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen inkább a fenyegetőzést választotta.

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter viszont közölte: az európai gazdaság és így végső soron az európai emberek újra a brüsszeli politikusok alkalmatlanságának levét isszák. a lap szerint felidézte: az Európai Bizottságnak lett volna két és fél hónapja tárgyalni Trumppal, de nem tette meg, ehelyett

Idecitálják az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzését is, amelyben felsorolják az EU két lehetséges fő tárgyalási alapját: a vámkülönbségek kiegyenlítését, illetve az USA kereskedelmi deficitének mérséklését az amerikai energiahordozók európai vásárlásával. Ám egyik eszközzel sem éltek az európai vezetők, ehelyett ellenvámok kivetését jelentették be. Ugyanez az elemzés mutat rá arra, hogy bár hazánk is megsínyli ezt a helyzetet, de az alacsonyabb előállítási költségeknek és energiaáraknak, illetve a vállalatok számára kedvezőbb szabályozási környezetnek hála lehet, hogy még jól is kijön mindebből, pláne, hogy a magyar-amerikai tárgyalások is jól haladnak.

S végül felidézik Elon Musk DOGE-vezér szavait is, aki az olasz Liga párt tisztújító konferenciáján videóban azt mondta, ő inkább egy vámmentes irányba tolná az európai-amerikai kapcsolatokat.