Miközben Magyar Péter „nem tartja reálisnak” Ukrajna uniós csatlakozását, európai szövetségesei egyre határozottabban sürgetik annak felgyorsítását.
Magyar Péter az ATV Egyenes beszéd című műsorában úgy nyilatkozott, hogy nem tartja realitásnak Ukrajna gyors csatlakozását az Európai Unióhoz. A műsorban, a 6:10-től elérhető részletben gúnyosan ismételgette: „Oh, persze, oh, persze, igen…”, amikor a műsorvezető felvetette Ursula von der Leyen álláspontját, miszerint Ukrajnát 2030-ig felvehetik az EU-ba. Ez a jelenet is rávilágít arra az ellentmondásra, amely aközött feszül, ahogyan a Tisza Párt vezére Magyarországon próbálja kommunikálni az álláspontját a szimpatizánsok felé, és aközött, amit a Tisza Párt európai pártcsaládja határozottan képvisel a kérdésben. Ennek az ellentmondásnak a legfontosabb sarokpontjait járta körül a Faktum legfrissebb elemzése.
Arra a kérdésre, hogy támogatná-e Ukrajna csatlakozását, Magyar azt válaszolta:
a háborúban álló ország jelenleg nem felel meg a felvételi kritériumoknak, ezért senki nem gondolhatja komolyan, hogy ez releváns kérdés.”
Ezzel szemben Ursula von der Leyen a februári kijevi csúcstalálkozón azt mondta, hogy „Ukrajna érdemalapú csatlakozási folyamata, ha továbbra is ebben az ütemben és ezen a minőségi szinten halad, akkor már 2030 előtt is megvalósulhat.”
Gitanas Nausėda litván elnök korábban azt javasolta: „Európa biztonsága Ukrajna biztonságától függ. Ezért gyorsítani kell Ukrajna csatlakozását az EU-hoz. Én 2030. január 1-jét javaslom céldátumként.” Antonio Costa, az Európai Tanács elnöke is támogatta a gyorsított bővítést, és hangsúlyozta, hogy Ukrajna tagsága biztonsági szempontból is fontos.
Manfred Weber néppárti frakcióvezető egy brüsszeli sajtótájékoztatón úgy fogalmazott:
mi vagyunk Ukrajna támogatásának pártja”.
A Népszavának adott nyilatkozatában hozzátette: „Három alapvető feltételünk van, amelyet mindenkinek, aki hozzánk akar tartozni, be kell tartania: Európa, Ukrajna és a jogállamiság pártján kell állnia.” A The Kyiv Independent március 19-i cikke szerint Svédország, Finnország, Dánia, Lettország, Litvánia és Észtország külügyminiszterei közös levélben sürgették az EU-t, hogy tegyen „konkrét javaslatokat arra vonatkozóan, hogyan lehet határozottan előmozdítani Ukrajna csatlakozási folyamatát.”
A levél emlékeztet arra, hogy Ukrajna 2022-ben kérte az EU-tagságot, hónapokon belül megkapta a tagjelölt státuszt, és 2024 júniusában megkezdődtek a tárgyalások. A külügyminiszterek szerint:
Megerősítve teljes és egyértelmű elkötelezettségünket Ukrajna EU-tagsága mellett, a csatlakozási folyamat felgyorsítására szólítunk fel. Eljött az idő, hogy ambiciózus és hatékony döntéseket hozzunk ezzel kapcsolatban.”
Nyitókép forrása: faktumprojekt.hu
***
Ezt is ajánljuk a témában
Miközben Zelenszkij szerint Kína fegyverekkel és lőporral támogatja Oroszországot, Moszkva ideiglenesen visszaállítja Volgográd és Szentpétervár szovjet kori neveit a Győzelem Napja alkalmából.
Az RTL sztárja vészjósló dolgokat mondott.
Foggal-körömmel küzd.
„Ezek az emberek tele vannak fojtott dühvel, ami teljesen elhomályosítja az elméjüket” – foglalta össze a véleményét Kötter Tamás.
A Magyar Nemzethez is eljuttatott fotón is gyanúsan dudorodik valami az egykori vezérkari főnök kabátja alatt.
„Nem mondhatják el, mire készülnek, mert akkor buknának” – emlékeztették Ruszin-Szendi Romuluszt.
Gulyás Gergely a kormányinfón arra is kitért, hogy a kormány a jövőben is csak akkor támogat uniós szankciós döntéseket, ha azok nem sértik a magyar érdekeket.
„A közszférában és az elit körökben a helyzet sokkal inkább Róma hanyatlására és a rossz császárok korszakára emlékeztet.”
A miniszterelnök azt is világossá tette, hogy mit tehet Ruszin-Szendi Romulusz a fegyverével.
