Itt a három érv amellett, hogy Trumpék leporolnák a Monroe-doktrínát

Donald Trump újraválasztási kampányával párhuzamosan látványosan megújult Washington érdeklődése Latin-Amerika iránt – ezúttal azonban nem diplomáciai bókokkal, hanem geopolitikai erődemonstrációval – számolt be a Portfolió. A Monroe-doktrína poros polcáról való leemelése világos üzenet:

A panamai kikötők feletti kínai befolyás felszámolása, a katonai jelenlét visszaállítása és a szövetségesek sorainak megerősítése mind azt mutatják, hogy Trump csapata nemcsak beszél, hanem cselekszik is.

Az első érv egyértelműen stratégiai: a Panama-csatorna ellenőrzése kulcskérdés Washington számára, hiszen ez a globális kereskedelem egyik fő ütőere. Hegseth védelmi miniszter panamai látogatása során világossá tette, hogy az amerikai hadihajók számára elsőbbséget biztosítanak, és a kínai vállalatokat – például a CK Hutchison Holdingst – fokozatosan kiszorítják. A háttérben már zajlanak a tárgyalások arról is, hogy amerikai tőke váltsa le a kínai érdekeltségeket – így egy geopolitikai dominó indulhat meg.

A második érv védelmi jellegű. Az amerikai csapatok visszatérése Panamába – a Rodman haditengerészeti állomás, a Howard légibázis és Fort Sherman újjáélesztésével –

A közös hadgyakorlatok, a kibervédelmi együttműködés és a határőrizeti programok mind azt szolgálják, hogy az Egyesült Államok ismét döntéshozói pozícióba kerüljön Latin-Amerikában.

A harmadik érv pedig maga a Monroe-doktrína történelmi szellemisége. Az „Amerika az amerikaiaké” elve újraéledni látszik Trump alatt, aki nemcsak gazdasági, hanem ideológiai fronton is kész felvenni a harcot Kínával.

A gyors panamai lépések után Peru, Antigua és Barbuda, vagy éppen a kínai haditechnológiát vásárló dél-amerikai országok lehetnek a következő „kiürítési” célpontok.

A kérdés már csak az, hogy a Monroe-doktrína újratöltése mennyire lesz tartós, és mennyire marad népszerű a latin-amerikai országokban. Mert miközben Kína lassú, de partnerbarátnak tűnő terjeszkedése sokak számára elfogadhatóbb, Trump nyers nyomásgyakorlása könnyen ellenállást is szülhet. A geopolitikai verseny tehát új fejezetéhez érkezett – és most újra az Egyesült Államok írja a forgatókönyvet.

Nyitókép: Archives Snark / AFP