Húsvét Maaloulan – egy város, amelyben máig Krisztus nyelvét beszélik

A szíriai keresztények ezen az arámi nyelvet még mindig beszélő településen is megtartották az első virágvasárnapi szertartást.

A pápa nagypénteki meditációiban arra figyelmeztetett, hogy Jézus keresztútjával ma is naponta szembesülünk, de világunkat az egoizmus, a közöny és a számítás uralja.
Ferenc pápa nagypénteki meditációiban a mai világ keresztútjairól írt. Jézus keresztútjával a mai világban is naponta szembetalálkozunk Ferenc pápa meditációi szerint, amelyek szövegét a római Colosseumnál felelevenedő stációkon olvassák fel péntek este – írta meg a Demokrata. A Vatikán szokás szerint előre közölte a nagypénteki keresztutat kísérő elmélkedéseket. A szöveget tavalyhoz hasonlóan idén is Ferenc pápa írta.
„A kálvária útjával mostani utcáinkon is szembesülünk minden nap” – hangoztatta az egyházfő a bevezetőben. Úgy vélte, a mai világban minden számítás szerint történik, és az emberek rabjai saját szerepüknek, amelyből nem akarnak kilépni, mivel terhes számukra az irányváltás.
Az igazi köteléknek, az igazi szeretetnek ára van, és felelősséget követel, de az emberek fejvesztve menekülnek a felelősség elől, így világunkban az egoizmusnak nagyobb a súlya, mint a keresztnek, a közöny nagyobb, mint az egymás közötti megosztás
– írta a pápa.
Ferenc pápa kiemelte: az élet bukások és újrakezdések sorozata, hiszen az ember nem hibátlanul működő gép, hanem egyedi teremtmény. A bukással szemben van, aki zavarba jön, tévedhetetlenséget mutat, van, aki eltitkolja bukásait, és nem bocsátja meg másokét – tette hozzá az egyházfő.
Embertelennek minősítette azt a gazdasági modellt, amelyben kilencvenkilenc többet ér egynél, azt a világot, amely számítások és algoritmusok szerint működik, hideg logikát és könyörtelen érdekeket követ, amelyben az emberek csupán egy számok. Isten gazdasága nem gyilkol, nem selejtez (senkit).
Az emberek megállás nélkül élnek, üresjáratban körbe-körbe haladnak, és ez az automatizmus elpusztítja a teremtett világot, és kiöli a testvériséget. A pápa hangoztatta, lehet egész nap dolgozni, de Isten nélkül az ember értelmét veszti, nem képes meglátni azokat, akikkel útja során találkozik, nem képes meghatódni, akármilyen hírt is hall a világból.
A római keresztút hagyománya 1750-re nyúlik vissza, amikor XIV. Benedek pápa helyezte át a szertartást a Colosseumhoz. 1959-ben XXIII. János, majd 1965-től VI. Pál tette évenkénti eseménnyé. A via crucist 1977 óta közvetítik televízión, ma már online is követhető. A nagypénteki délutáni liturgiát a Szent Péter-bazilikában Claudio Gugerotti bíboros, a Keleti Egyházak Dikasztériumának prefektusa vezeti.
Nyitókép: Tiziana FABI / AFP
***
Ezt is ajánljuk a témában
A szíriai keresztények ezen az arámi nyelvet még mindig beszélő településen is megtartották az első virágvasárnapi szertartást.