A szakértő szerint a háború kimenetele már legalább két éve nem kérdőjelezhető meg, függetlenül attól, hogy ki az USA elnöke.
Demkó Attila, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézet programvezetője volt az Inforádió Aréna című műsorának vendége, aki az orosz-ukrán háború legújabb fejleményeit elemezte. Az első kérdésre, amely arra vonatkozott, hogy Donald Trump hatalomra kerülése mennyiben változtatta meg az események menetét, a szakértő kifejtette:
A háború kimenetele legalább két éve már nem kérdőjelezhető meg. Legalább részleges, taktikai orosz győzelem várható, attól függetlenül, hogy Harris lett volna az elnök vagy Trump. Ez nem kérdés”
– fogalmazott a szakértő, aki szerint a háttérben olyan nagyobb folyamatok húzódnak meg, amelyeket az amerikaiak segítsége – vagy a segítség elmaradása – alapvetően nem tud befolyásolni. Demkó kiemelte: a fő probléma Ukrajna számára az emberhiány és a front elvékonyodása, embert pedig sem az Egyesült Államok sem pedig Európa nem tud küldeni.
Demkó Attila úgy látja: a háború kimenetele ugyan nem, de a végjáték más lehet Donald Trumppal, hiszen a jelenlegi amerikai elnöknek lényegesen jobb a viszonya Oroszországgal és Putyinnal, mint Kamala Harrisnek lett volna.
Ez tehát egy jelentős változás, de a lényegi, nagyobb folyamatokon még az Egyesült Államok elnöke sem tud változtatni. Ha egy 100 százalékosan ukrán-párti elnök lenne hatalmon, az sem változtatna a nagy képen”
– hangsúlyozta Demkó Attila, majd arra a kérdésre, hogy mennyi esélyt lát arra, hogy egyes európai országok akár embereket is küldjenek a frontra, azt felelte: „Az ukránok ennek nyilván nagyon örülnének, de én nem tudok jelenleg olyan európai politikusról, aki nyíltan bevállalná, hogy százával, ezrével hozzák haza a halottakat Ukrajnából” – fogalmazott a szakértő, majd úgy folytatta: ez egy nagyon véres háború, amit az európai haderők még nem tapasztaltak meg,
tehát már a betanulási folyamat is rendkívül véres lenne”
Ha kiváncsi a szakértővel folytatott teljes beszélgetésre, kattintson ide!
Nyitókép: Tetiana DZHAFAROVA / AFP
Egyre távolodik egymástól az Egyesült Államok és az Európai Unió. Előbbi ráadásul egy merőben új kontinens képzel el, ahol egyes országokkal működne csak szorosabban együtt.
Menczer Tamás kiemelte, hogy Orbán Viktor azért küzd most Brüsszelben, hogy Magyarország mindebből kimaradjon.
A jobboldali svájci médiavállalkozó fenyegetés helyett lehetőséget lát a tengerentúli tervekben.
Európa rekordösszegű védelmi tervekkel készül a konfliktusokra, ám egy friss elemzés szerint stratégiai, politikai és erkölcsi értelemben sincs készen a háborúra.
Az Egyesült Államok elnöke újabb húsz ország állampolgáraival szemben vezet be teljes vagy részleges beutazási korlátozásokat, nemzetbiztonsági okokra hivatkozva.
Az Egyesült Államok „platina” biztonsági garanciát kínál Kijevnek, míg Európa inkább csak a szájkaratéban erős.
Az orosz külügyminiszter lerántotta a leplet a háttéralkuról: szerinte Donald Trump emberei már ígéretet tettek Moszkvának az öt annektált régió átadásáról. Lavrov szerint Washington végre megértette, hogy a NATO-bővítés vörös vonal, és elfogadták az orosz feltételt: Kijevnek ki kell vonulnia a Donbaszból, és örökre lemondhat az atlanti csatlakozásról.
Nem megy el a rivális.
A négyéves Medárd napok alatt belopta magát egy ország szívébe. Hőstettét és helytállását jó ideig nem fogjuk feledni. De egyre több helyen felmerül a kérdés, hogy is írjuk helyesen az életet mentő köszönését. Utánajártunk!
