Szakértő magyarázta el, hogyan drágul meg az életünk, ha tartóssá válik a kínai-amerikai vámháború.
Az amerikai és a kínai gazdaság úgy viszonyul egymáshoz, mint két szerelmeskedő polip, vagyis ha levágnak egy csápot, nem tudhatjuk, melyikük csápja volt, és kinek fáj jobban – mondta az InfoRádióban a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa.
A Kína és az Egyesült Államok közötti kereskedelmi forgalom több százmilliárd dollárt mozgat meg, az amerikai export mértéke a kínai GDP 2,84 százalékát teszi ki, tehát Washington tulajdonképpen ennyiben tud kellemetlenségeket okozni az ázsiai országnak.
Salát Gergely megjegyezte: a 2,84 százalék elsőre kicsi aránynak tűnik, ugyanakkor azt gondolja, a most kialakult helyzet „mindenkinek fájni fog”.
A vámháborúnak az lehet a következménye, hogy megszakadnak Kínát és Amerikát összekötő ellátási és termelési láncok – mondta a szakértő az Inforádióban. Szerinte nagyon fontos kereskedelmi, gazdasági kapcsolatok is veszélybe kerülhetnek.
Salát Gergely elmondta: léteznek olyan termékek, amelyeket csak Kínából tud beszerezni az USA, és ha az ázsiaiak korlátozzák az exportot, akkor még akár komoly bajba is kerülhet az Egyesült Államok bizonyos ágazatokban.
Például az amerikaiaknak nagy szükségük a ritkaföldfémekre és az állandó mágnesekre, de ha Kínával még inkább elmérgesedik a viszony, ezeket az árucikkeket máshonnan kellene importálniuk.
A szakértő arról is beszélt, hogy Peking speciális helyzetben van abból a szempontból, hogy az amerikai államadósság egyik legnagyobb finanszírozója, hatalmas amerikai államkötvény-állománnyal rendelkezik. Salát Gergely elmondta: Kína már jóval régebben elhatározta, hogy fokozatosan leépíti az amerikai államkötvény-állományt.
Ezt is ajánljuk a témában
Amerika strukturális válságban, Trump vámokkal zsarol, Kína pedig gazdaságilag már előzi Amerikát – de lesz ebből valódi háború? Ukrajna közben nyomulna az EU-ba, miközben Brüsszel már recseg.
Szergej Lavrov azt is leszögezte, hogy Moszkva tartja magát a részleges tűzszüneti egyezséghez.
Innentől már csak az amerikai elnök döntésén múlik minden.
Keith Kellogg szerint a béke egyik lehetséges útja az lehetne, ha Ukrajnát nemzetközi zónákra osztanák, brit, francia és orosz ellenőrzéssel.
Bár a fősodorba tartozó média klímavédelmi visszalépést kiált a vámháború kapcsán, valójában egy gazdasági újrahangolás zajlik – az amerikai zöldberuházások kínai haszonélvezői ellen.
Sebestyén Géza beszédes ábrákon mutatja be, mi történt az elmúlt évtizedekben az államadóssággal.
A kínai elnök a spanyol miniszterelnökkel tartott találkozón együttműködésre szólított fel az EU-val a globális kereskedelmi vitában.
Szergej Lavrov azt is leszögezte, hogy Moszkva tartja magát a részleges tűzszüneti egyezséghez.
A Tisza Párt brüsszeli képviselőjének megdöbbentő kijelentései még a zenészt is felháborították.
