Első interjúját adta az elnök, mióta visszatért a hatalomba, egy órán át beszélt Ukrajnával kapcsolatos terveiről, a brit viszonyról és Biden hibáiról is.
Nyitókép: Donald Trump (Jim Watson/AFP)
Az Egyesült Államok elnöke, Donald Trump hosszú interjút adott a Spectatornek, amelynek összefoglalóját alább közöljük.
Trump visszatekintett a Fehér Házban eltöltött éveire, hangsúlyozva az elnöksége alatt rá nehezedő nyomást.
Kijelentette, hogy egyszerre kellett irányítania az országot és „túlélnie”, utalva a két impeachment-eljárásra és jogi kihívásaira.
Trump beszélt a gyors szemléletváltásáról, a fontos cserékről, amit tapasztalatának és az általa megismert embereknek tulajdonított, hiszen ez már második időszaka a Fehér Házban, és most már sokkal több embert ismer, sokat tanult. Kiemelte a katonai vezetők közötti váltást olyan döntéshozókra, mint Mike Waltz és Pete Hegseth, akiket nagyon dicsért. Megemlítette azokat az erőfeszítéseit is, amelyeket katonai személyzet segítésére tett, akik a harctéren végrehajtott tetteik miatt kerültek börtönbe. Trump szerint a hadseregen belüli liberális elemek igazságtalanul büntették meg azokat a katonákat, akik csak azt tették, amire kiképezték őket.
Az orosz elnökkel, Vlagyimir Putyinnal kapcsolatban
Trump ismét azt állította, hogy Ukrajna inváziója soha nem történt volna meg, ha ő lett volna hivatalban.
Azt mondta, hogy jó kapcsolatot ápolt Putyinnal, és gyakran figyelmeztette őt az agresszív lépésekkel szemben. Trump saját kormányzatának tulajdonította Ukrajna Javelin rakétákkal való ellátását, amelyek szerinte jelentősen megváltoztatták a háború menetét, és megakadályozták, hogy az orosz erők gyorsan elérjék Kijevet, szerinte ez az ő személyes sikere.
A NATO-ról és Ukrajnáról szólva Trump ragaszkodott ahhoz, hogy a háborút teljes mértékben meg lehetett volna előzni, ha ő lett volna az elnök.
Putyint „kemény” és „okos” vezetőként írta le, akit “nagyon jól ismer”,
és fenntartotta, hogy köztük olyan kölcsönös megértés volt, amely elrettenthette volna az orosz agressziót. Élesen bírálta a Biden-kormányzat afganisztáni kivonulását, az amerikai történelem egyik legmegalázóbb pillanatának nevezve azt. Biden alatt Amerika „papírtigris” volt, „senkivel sem tudott beszélni”, a valaha volt legkínosabb időszak volt az hazája számára.
Elítélte azt is, hogy a távozó amerikai csapatok rengeteg katonai felszerelést hagytak hátra, ami szerinte a tálibokat a világ egyik legnagyobb fegyverkereskedőjévé tette.
Szomorúságának adott hangot az ukrajnai háború kapcsán, sajnálkozva a mindkét oldalon elesett katonák miatt, szerinte hetente kétezren esnek el, erről ő jelentéseket kap.
“A halál(ozás) nagyon rossz”, osztotta meg gondolatait az Egyesült Államok elnöke.
A konfliktust „kegyetlen drónháborúnak” nevezte, amelyet világszerte katonai szakértők tanulmányoznak. Szerinte “Korea” azért “ment oda”, hogy “tanuljon”. Kritizálta az európai országokat, amiért elavult felszerelést küldenek Ukrajnának, míg az Egyesült Államok modern fegyverekkel látja el őket. Felvetette, hogy egy ritkaföldfém-megállapodás Ukrajnával segíthetne visszaszerezni az amerikai pénzügyi támogatás egy részét. Az interjú nyilván még Zelenszkij látogatása előtt készült, mert így fogalmaz:
„a Biden-ügylet rossz része az, hogy Európa körülbelül 100 milliárd dollárt tett Ukrajnába, és visszakapták a pénzüket. Mi ennek a háromszorosát adtuk, és semmit sem kaptunk vissza. Holnap Zelenszkij elnök érkezik, és aláírunk egy ritkaföldfém-megállapodást, mert Ukrajnában van a világ egyik legjobb ritkaföldfém-készlete. Így visszakapjuk a pénzünket, sőt még többet is, és ettől jobban érzem magam.”
Az európai és brit haditengerészetről szólva Trump azt állította, hogy az európai flották elavultak, és hajóik működésképtelenek. Elismerte, hogy az Egyesült Királyság haditengerészete valószínűleg a legerősebb Európában, de szerinte még mindig fejlesztésre szorul.
A brit miniszterelnök, Keir Starmer kapcsán Trump bevallotta, hogy kezdetben bizonytalan volt a kapcsolatukat illetően Starmer politikai háttere miatt. Ugyanakkor azt mondta, hogy jól kijöttek egymással, és a tervezettnél hosszabb ebédet töltöttek együtt, amit pozitív jelnek tartott. Azt állította, hogy
Starmer korábban már kétszer is meglátogatta őt, de ez az utóbbi találkozó volt a legjobb.
Végezetül Trump kifejezte vágyát, hogy egy új báltermet építtessen a Fehér Házban, ennek jelentőségét hosszasan részletezte.
Az ukrán elnök felvételeket tett közzé arról, ahogy Ukrajna nagy hatótávolságú „Hosszú Neptun” rakétái oroszországi célpontokat értek el.
Sőt, Andrij Jermak kabinetvezető szerint az elnök „gyanún felül áll”, és csúnya dolog belekeverni a mellette meggazdagodott barátja, az aranyvécés Timur Mingyics lopásait.
Ez így is marad, amíg Orbán Viktor és Donald Trump is hivatalban van.
Az elemző szerint Washington után most „egy olyan ponton vagyunk, ahol látszik az, hogy akár történhet némi átrendeződés a választási kampányban a szavazótáborokban”.
Fegyir Sándor azt is elárulta, teljesítik-e a magyar kormány összes feltételét az uniós csatlakozási tárgyalások megkezdéséhez.
Az EU biztosítékokat vár Ukrajnától az ország jövőbeni pénzügyi támogatásával kapcsolatban, miután egy széleskörű korrupciós vizsgálat 100 millió dolláros, az ország energiaszektorához kapcsolódó kenőpénz-rendszert tárt fel.
A hír igaz: valóban volt érdeklődés a Paris Saint-Germain részéről.
„2010 óta Magyarország gazdasága az egyik legnagyobb felzárkózási pályát futotta be egész Európában” – szögezte le Sebestyén Géza.
