Nagy döntést hozott a német parlament – és ennél jobb hírt nem is kaphatott volna Magyarország

Megtört a jég Németországban, ahol egy kormányváltás és rengeteg parttalan vita kellett ahhoz, hogy a kereszténydemokraták is belássák: költekezés és állami pénzszórás nélkül nem fog a gazdaság beindulni– írja a Világgazdaság.

A cikk szerint az adósságfék elengedése nemcsak Németország számára kritikus jelentőségű. 

Kedden fogadta el a német parlament alsóháza, a Bundestag az új költségvetési csomagot. A Merz-féle csomag egyértelműen azt a célt szolgálja, hogy két év recesszió után végre lendületet adjon annak a német gazdaságnak, amelynek a válsága tavaly maga alá gyűrte a Volkwsagent. Az intézkedések értelmében a védelmi és biztonsági kiadások meghaladhatják a GDP 1 százalékát, vagyis körülbelül 45 milliárd eurót, és ezek a pénzek kikerülnek a német alkotmányban rögzített hitelfelvételi korlátozások, az úgynevezett adósságfék alól. A törvény az alkotmányban rögzít egy speciális, költségvetésen kívüli infrastruktúra-alapot is, amelynek keretében 500 milliárd eurónyi hitelt lehet felvenni 12 év alatt.

Koncz Péter, a Századvég Konjunktúrakutató vezető elemzője arra hívta fel a figyelmet, hogy az adósságfék elengedése üdvözlendő lépés, szerinte a túlságosan szigorú költségvetési politika fontos szerepet játszott abban, hogy Németország képtelen volt növekedési pályára állni a háború kitörése óta. 

– húzta alá Koncz Péter, aki azt is jelezte, hogy a bejelentett ezermilliárd eurós támogatási program elsősorban az infrastruktúra fejlesztésére, illetve a védelmi képességek erősítésére szolgál. Ezekben az esetekben Magyarországnak kevésbé van szerepe a beszállítói láncokban, így nem várható erős közvetlen hatás. A közvetett hatások azonban szerinte hozzájárulhatnak a következő években a hazai GDP-növekedési célok eléréséhez.

A cikk alapján, az autóipar magára találása már csak azért is fontos lenne, mert ez az ágazat szenvedte meg talán a legjobban az inflációs válságot és a német gazdasági modell megbicsaklását. 

Mint ismert, a 2022-es orosz–ukrán háború kitörését követően Németország levált az orosz energiahordozókról, aminek a következményeit mai napig nyögik a német feldolgozóipari cégek, ugyanis a drágább energia miatt a termelési költségeik is elszálltak, ami komoly versenyképességi problémát okoz számukra. Ehhez jött hozzá a gyenge konjunktúra mellett a fogyasztói óvatoskodás, amely Németországban és Európa más országaiban ugyanúgy jelen van, mint Magyarországon.

Nyitókép: AFP / DPA / Jan Woitas