Az MCC-ben tartott konferencián nyíltan kimondták: az EU nem élheti túl reform nélkül, de a központosítás helyett a tagállami szuverenitás a megoldás.
Miközben Európa sorsa egyre bizonytalanabbá válik, a Mathias Corvinus Collegium (MCC) és az Ordo Iuris Intézet szakértői egy radikális kérdést vetettek fel:
szuverenitás vagy központosítás?
A „Great Reset” tanulmány bemutatóján elhangzott vélemények megosztóak voltak, de egy dologban egyetértettek a szakértők: az EU jelenlegi formájában fenntarthatatlan.
Az eseményen rangos szakértők osztották meg véleményüket: Orbán Balázs, az MCC kuratóriumi elnöke; Szánthó Miklós, az Alapjogokért Központ főigazgatója; Jerzy Kwaśniewski, az Ordo Iuris Intézet elnöke és társalapítója; valamint Rodrigo Ballester, az MCC Európai Tanulmányok Műhelyének vezetője. A panelbeszélgetést Damille Devenyi, az MCC kutatója moderálta.
„Az Európai Unió irányvesztett, nem találja a helyét az átalakuló világban” – jelentette ki Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója a Mathias Corvinus Collegium (MCC) és az Ordo Iuris Intézet által szervezett konferencián.
A „Great Reset” című tanulmány bemutatóján nem csupán az EU jelenlegi helyzetét elemezték a meghívott szakértők, hanem két lehetséges jövőképet is felvázoltak:
a nemzetállami szuverenitás megerősítését vagy egy radikális intézményi átalakítást.
A vita középpontjában az a kérdés állt, hogy az EU folytathatja-e jelenlegi útját, vagy alapjaiban kell újragondolnia működését. Orbán Balázs szerint az
Európai Unió túlbürokratizált, túldogmatizált és túlcentralizált szervezetté vált,
amely már nem képes hatékony válaszokat adni a modern kihívásokra. „Ezek a problémák olyan mértéket öltöttek, hogy az EU létét, jövőjét veszélyeztetik; mi pedig azt akarjuk, hogy az EU-nak legyen jövője” – fogalmazott határozottan.
Jerzy Kwaśniewski, az Ordo Iuris Intézet elnöke éles bírálattal illette az uniós válságkezelést, amely szerinte mindig a központosítás felé mozdul el.
Minden problémára Brüsszel ugyanazzal a válasszal reagál: több hatalmat az uniós intézményeknek! De ez nem a megoldás, hanem a probléma maga”
– hangsúlyozta.
Szánthó Miklós, az Alapjogokért Központ főigazgatója még keményebb kritikát fogalmazott meg az EU jelenlegi működéséről. Véleménye szerint az EU „ideológiai unióvá” vált, amelyben a döntéshozatali mechanizmusok nem tükrözik a tagállamok akaratát.
Az Európai Bizottság ma egy ideológiai gépezet, amely politikai döntéseket erőltet rá a tagállamokra. Brüsszel nem a polgárokat szolgálja, hanem egy bürokratikus elitet”
– mondta, külön kiemelve az Európai Bíróság szerepét, amely szerinte demokratikus legitimáció nélkül hoz politikai döntéseket.
Rodrigo Ballester, az MCC Európai Tanulmányok Műhelyének vezetője szerint a helyzet még nem reménytelen, de gyökeres változásra van szükség. Ő a „Vissza a gyökerekhez” elvet képviselte, amely szerint az EU-nak vissza kell térnie az 1992-es Maastrichti Szerződés előtti állapothoz, ahol a tagállamok voltak a döntéshozók, és Brüsszel nem gyakorolt túlzott hatalmat.
Az unió nem lehet egy központosított szuperállam. A szubszidiaritás elve jelenleg csak egy irányba működik: mindig több Brüsszel, sosem kevesebb”
– emlékeztetett Ballester.
Egy másik radikális javaslatot is megfogalmazott: az uniós tisztviselők fizetésének maximalizálását. „Senki ne keressen havi 10 ezer eurónál többet egy bürokratikus intézményben” – mondta, utalva a brüsszeli elit és a választók közötti növekvő szakadékra.
A Great Reset tanulmány és a konferencián elhangzottak alapján két lehetséges irányt vázoltak fel az uniós jövőre:
A beszélgetés résztvevői egyetértettek abban, hogy az Európai Unió jelenlegi formájában nem tartható fenn.
A fő kérdés az, hogy vajon az uniós elitek készen állnak-e meghallgatni a tagállamok hangját – vagy folytatják a központosítás útját, amely akár az EU széteséséhez is vezethet.
Nyitókép: MCC
A szocialista örökség terhe alatt a kelet-európai országok korábban a magas többkulcsos jövedelemadókat mellett döntöttek – s ez pusztító hatással volt a gazdaságukra. Byrappa Ramachandra írása.
Orbán Viktor vasárnap Kötcsén, a Polgári Pikniken mond beszédet.
A magyarok közel kétharmada tart a Tisza Párt adóemelési terveitől.
Brüsszel egyelőre nem tudott olyan ajánlást megfogalmazni, ami megvalósítható lenne a gyakorlatban és ne ütközne a tagállamok jogszabályaiba.
A biztonságpolitikai szakértő korábban Putyin „hasznos bolondjának” nevezte a magyar kormányt, amit a miniszterelnök politikai igazgatója nem hagyott szó nélkül.
Nagyon nem kellett volna.
A Partizán műsorában hangzott el az önleleplező mondat.
A kiszivárgott tiszás dokumentumok 22 és 33 százalékos szja-sávokat említenek, vagyis a mai 15 százalékos kulcs helyett progresszív rendszer jönne, ha a Tisza kerülne kormányra.
