Szakértő mondta ki a számokat: ekkora a menekültválság Európában

A jogi keretek folyamatos bővítése és az egyre megengedőbb bírói gyakorlat miatt jelentősen nőtt azok száma, akik menedékjogot kaphatnak Európában – mondta Marsai Viktor, a Migrációkutató Intézet igazgatója az InfoRádióban. A francia OID tanulmánya szerint 

A menekültügyi rendszer az 1951-es genfi egyezményen, annak 1967-es kiegészítő jegyzőkönyvén és az uniós jogon alapul, és jelenlegi formájában nem tartalmaz felső korlátot a menedékjogot kapók számára.

Marsai szerint a menekültügyi rendszer eredetileg politikai üldözöttek számára jött létre, de ma sokan visszaélnek a lehetőséggel. Példaként említette, hogy egy bangladesi állampolgár azzal kapott menedékjogot, hogy asztmás, és hazájában rossz a levegőminőség. Hangsúlyozta, hogy egyes országok már meghatározzák, hányan részesülhetnek nemzetközi védelemben évente, és szerinte hosszú távon egy átfogó, fenntartható megoldásra lenne szükség.

A szakértő úgy véli, át kellene gondolni a jelenlegi rendszert, beleértve az 1951-es genfi egyezményhez való visszatérést, a menekültstátusz időtartamának korlátozását, valamint a helyi segítségnyújtás lehetőségeit. Véleménye szerint nem biztos, hogy minden esetben indokolt az életfogytig tartó menekültstátusz, ezért fontos lenne kidolgozni egy felülvizsgálati mechanizmust. Emellett felhívta a figyelmet arra, hogy az uniós szabályok szerint a menedékkérőknek igazolniuk kellene valamilyen kapcsolatot a befogadó országgal, de ez a gyakorlatban sokszor nem teljesül. 

Az OID tanulmánya szerint az európai menekültügyi rendszer válságban van, mivel 2023-ban több mint egymillió első menedékkérelmet regisztráltak, ami megközelíti a 2015–2016-os migrációs válság számait. Marsai szerint sürgős reformokra lenne szükség, mert a jelenlegi rendszer több szempontból is fenntarthatatlanná vált.

Nyitókép: MTI/Balogh Zoltán