Kincsesbánya Ukrajnában: mire tenyerelhetnek rá Trumpék?

Hatalmas felbolydulást keltett a hír, hogy úgy fest, Volodimir Zelenszkij ukrán elnöknek végre sikerült lenyelnie a békát, és elfogadnia, hogy Donald Trump feltételei szerint Ukrajna hatalmas természeti erőforrásait közösen hasznosítják az amerikaiakkal.

Természetesen a háború alaposan megtépázta a termelést szinte minden szektorban, mégis, ha a konfliktus előtti termelési szinteket nézzük, láthatóvá válik, hogy Ukrajna milyen elképesztően gazdag a föld kincseiben – mintegy 20 ezer ásványianyag-lelőhely van a területén, csaknem százféle hasznosítható ásványi anyaggal.

Ami kiemelten fontos az amerikaiaknak, akik szabadulnának a nyersanyagfüggéstől, ami sok szempontból Kínához vagy más, nem feltétlenül szövetséges országhoz köti őket. A legfontosabb ezekből az úgynevezett ritkaföldfémek csoportja, ami elengedhetetlen az elektromos járművek, mobiltelefonok, rakétarendszerek és egyéb elektronikai eszközök gyártásához, s amelyek kapcsán Trump már korábban jelezte: neki ezek kellenek Ukrajnától. Ukrajnától, amelynek, mint a Reuters írja, az Európai Unió által kritikusnak minősített 34 ásványból 22 féléhez van lelőhelye.

Mert hát nemrég történt – konkrétan tavaly decemberben – hogy Kína nemes egyszerűséggel megtiltotta a gallium, germánium és antimon kritikus ásványok Egyesült Államokba irányuló exportját, válaszul a beiktatására váró Donald Trump azon fenyegetésére, hogy ténylegesen vámháborúba kezd a kínaiakkal (meg ennek a beváltására a kínai chipek kapcsán).

A dolgokat innen nem nehéz összekötni; persze az amerikai-ukrán vegyesvállalatok, vagy bármilyen együttműködési forma, ami megvalósul, így duplán jövedelmező lehet az amerikaiaknak: egyrészt rengeteg pénzt tudnak keresni az ukrán kitermelésen, másrészt megszabadulnak vagy enyhítenek számos függőségükön. Vegyük sorra.

A vasérc alapvető fontosságú az acéliparban, az acélgyártás elsődleges nyersanyagaként szolgál, így acélként elengedhetetlen például az autógyártáshoz. Az amerikaiak jelentős acéltermeléssel rendelkeznek, ugyanakkor a szükségletek mintegy negyedét importból kénytelenek beszerezni, olyan, per pillanat nem túl baráti országokból, mint Kanada vagy Mexikó.

Az ukránoknál található a világ titánkészletének mintegy 7 százaléka is, amit például repülőgép-ipari alkalmazásokban, orvosi implantátumokban, autóalkatrészekben és tengerészetben. Mondhatjuk: katonai szempontból sem semleges kérdés, főleg, hogy az amerikaiak a legfőbb titánium-importőrök a világon, a hatalmas igények egy részét jelenleg (vagy eddig?) részben Kínából elégítették ki.

Csakúgy, mint a lítium: 2023-ban Ukrajna lítiumkészletét 33 millió tonnára becsülték, felhasználását lásd fentebb.

Uránból pedig a legtöbbet az orosz érdekszférában lévő sztánok (köztük elsősorban Kazahsztán), az oroszok, kínaiak és a kanadaiak termelnek ki, Ukrajna viszont a kilencedik volt ebben a sorban, vagyis lenne mire támaszkodnia az amerikai atomerőműveknek.

A nyitóképen egy donbaszi bányában zajló munka látható; az ukránok egyik reménysége lehet, hogy számos, az amerikaiak által óhajtott vegyesvállalat bizony az orosz megszállási övezetben fekszik. Forrás: WOJCIECH GRZEDZINSKI / ANADOLU / Anadolu via AFP