Itt a keserű pirula Draghitól: el kell felejteni Amerikát, Európa sikeresen vámokat vetett ki saját magára

Mario Draghi, az Európai Központi Bank egykori elnöke, Olaszország volt miniszterelnöke, aki szerzője volt az európai versenyképességi jelentésnek keserű képet adott az európai gazdasági helyzetről a Financial Timesnak írt vendégcikkében.

Már a cikk címe beszédes: „Felejtse el az USA-t! Európa sikeresen vámokat vetett ki saját magára.” 

Mint írja, 

ami azt jelenti, hogy tagállami helyreállítási törekvések gyengék voltak. Ha pedig az Egyesült Államok vámokat vet ki az európai termékekre, akkor a növekedési kilátások még komorabbak lesznek, hiszen az európai gazdaság exportorientációjú.

Mario Draghi szerint két fő tényező miatt került Európa ebbe a nehéz helyzetbe. Az egyik az, hogy 

akadályozzák a növekedést (sőt, több kárt okoznak, mint amit bármilyen amerikai vám okozni képes). Az IMF becslése szerint Európa belső akadályai olyan kárt okoznak, mintha a feldolgozóipart 45 százalékos, a szolgáltatásokat pedig 110 százalékos vám sújtaná. 

Az európai piac ezért szűkül, az uniós országok közötti kereskedelem kevesebb mint fele az Egyesült Államok államai közötti kereskedelem szintjének. 

(pedig ez a szektor az uniós növekedés motorja), a GDPR-nak való megfelelés költségei például becslések szerint 12 százalékkal csökkentették a kis európai tech cégek profitját.   

A belső szabályozási akadályokat az EU nem csökkentette, ezzel Európa kereskedelmi kitettsége megnövekedett. Az euróövezetben 1999 óta a kereskedelemnek a GDP előállításában betöltött szerepe 31-ről 55 százalékra nőtt, míg Kínában ez 34-ről csupán 37 százalékra, az Egyesült Államokban pedig 23-ról mindössze 25 százalékra. Ez a kitettség egy ideig előnyt jelentett a globalizálódó világban, mostanra azonban kockázati faktorrá vált: 

A nehéz helyzet másik oka az, hogy Európa megtűri a tartósan gyenge keresletet. A 2008-as pénzügyi válság óta az európai kereslet jelentősen visszaesett, és alacsony szinten maradt azt követően is, hogy az európai gazdaságok magukra találtak (míg például az amerikai fogyasztás magas szinten maradt). Ez a helyzet eredményezte, hogy 

Mario Draghi a problémák orvoslására a szabályozások lebontását, a kereslet ösztönzését, proaktívabb fiskális politikát, több befektetést ajánl a kutatás-fejlesztésbe és az innovációba.

Az EKB volt elnöke írása végén megállapítja: a túlszabályozás célja az volt, hogy megvédje a polgárokat az új technológiai kockázatoktól. A nemzetállamok saját maguk célja szerint hoztak intézkedéseket, de ez a struktúra nem hozott sem jólétet, sem hatékony pénzügyi rendszert az európaiak számára, ezért „radikális változásra van szükség”.

Fotó: Mario Draghi az Európai Parlament strasbourgi épületében 2024. szeptember 17-én
Fotó: FREDERICK FLORIN/AFP

***