Elszabadult a pokol Franciaországban: Allahu akbart kiáltva kést rántott egy férfi, majd rátámadt az emberekre (VIDEÓ)

Egy 69 éves portugál férfi próbált közbeavatkozni, a támadó őt halálosan megsebesítette.

A nyugat-európai országok vezetői attól félnek, Amerika nem nyújt további védelmet.
Az európai vezetők attól tartanak, hogy Trump elnöksége alatt már nem bízhatnak az Egyesült Államokban a nukleáris védelem terén, ezért saját, független stratégia kiépítésében gondolkodnak, számolt be a Politico. Abban már megegyeztek a vezetők, hogy erősíteni kell az európai országok haderejét és védelmét, Friedrich Merz, a CDU kancellárjelöltje pedig nemrég azt nyilatkozta:
Németországnak, Franciaországnak és az Egyesült Királyságnak saját közös nukleáris fegyverrel kell rendelkeznie, és jó lenne, ha utóbbi kettő megosztaná a saját készleteit Németországgal is.
Az Egyesült Királyság a NATO-ban már vállalta, hogy nukleáris védelmet nyújt az európai országoknak. Franciaország hajlandónak mutatkozik megosztani arzenálját, és egyúttal az azzal járó feladatokat és felelősséget is Németországgal. Ezt a lehetőséget már Nicolas Sarkozy is felajánlotta 2007-ben, de akkor Angela Merkel határozottan elutasította. Az atom iránti érdeklődés az ukrajnai háború kitörése után emelkedett az atomfegyverek iránt.
A britek egyelőre nem reagáltak Merz felvetésére, de a közös nukleáris védelmi rendszer aggályos lehet számukra, amennyiben az USA nem teljesíti saját NATO-s kötelezettségeit, mivel London atomprogramja szorosan kapcsolódik az USÁ-éhoz.
Łukasz Kulesa, a londoni Royal United Services Institute védelmi agytröszt nukleáris politikáért felelős igazgatója szerint az egyik legfontosabb kérdés az lesz, hogy ezt az új, elrettentő eszközt a NATO struktúráján belül alakítják-e ki. „Ezen a ponton úgy gondolom, hogy érdemes részletesebb beszélgetést folytatni arról, hogyan lehetne egy ilyen brit és francia vezetésű nukleáris elrettentő erőt hitelessé tenni”.
Héloïse Fayet, a párizsi Francia Nemzetközi Kapcsolatok Intézetének kutatója, a nukleáris elrettentés szakértője szerint amiről Merz beszélt,
már öt éve napirenden van, és ha nem beszélünk róla most, amikor Európa veszélyben van, akkor soha nem fogunk”.
Nyitókép: MARTIN SCHUTT / DPA / dpa Picture-Alliance via AFP