A Balti országok nagy szakításra készülnek

„Hogyan készüljünk fel egy lehetséges áramkimaradásra?” – az észt polgári védelmi ügynökség igyekszik felkészíteni az embereket arra, mit kell tenni, ha az ország hirtelen áram nélkül maradna, ami a Balti államok esetében jelenleg nem is tűnik egy lehetetlen forgatókönyvnek.

A Balti államok felkészültek a legrosszabbra is

Észtország, Litvánia és Lettország ugyanis arra készül, hogy megszabaduljon az ötvenéves szovjet megszállásból hátramaradt orosz elektromos áramrendszertől. A három Balti ország energiaellátása ugyanis egészen eddig Oroszországtól függött.

Az Észt Mentőbizottság egy Facebook-bejegyzés segítségével próbálja felkészíteni az ország állampolgárait arra az esetre, ha ez az átállás mégsem alakul zökkenőmentesen.

„Remélhetőleg minden olajozottan fog menni”– olvasható a bejegyzésben – 

A Balti államok már közel két évtizede készülnek erre a lépésre, amióta 2004-ben csatlakoztak az EU-hoz és a NATO-hoz. Azóta felújították saját, meglévő struktúráikat, valamint új távvezetékeket építettek ki: többek között tengeri kábeleket Finnországba és Svédországba, valamint létrehoztak egy szárazföldi összeköttetést az európai hálózattal, a Litvániát és Lengyelországot összekötő LitPol vezetéket.

Bár az új vezetékeknek köszönhetően 2022 óta mindhárom ország leállíthatta az Oroszországból érkező áram vásárlását, Moszkva továbbra is felügyelte a szállítást, és szabályozta az ellátás mennyiségét a kereslet függvényében.

– nyilatkozta a CNN-nek Susanne Nies, a német Helmholtz-Zentrum Energiakutató Intézet projektvezetője.

Hat hónappal ezelőtt a Balti országok hivatalosan is értesítették Oroszországot lecsatlakozási szándékukról, így február 7-én lejár a közös hálózatot szabályozó úgynevezett BRELL megállapodás a három Balti állam, valamint Oroszország és Fehéroroszország között. Február 8-án Észtország, Lettország és Litvánia egyszerre fog lecsatlakozni a hálózatról, és egyfajta szigetként fognak működni, vagyis csak a saját maguk által termelt áramot fogják használni egészen február 9-ig, amikor is csatlakozni fognak az EU által használt Kontinentális Európa Szinkronterületének független hálózatához.

Szimbolikus szakítás a szovjet időkkel

Mindhárom országban szimbolikus jelentőséget tulajdonítanak az orosz áramról való lecsatlakozásnak, ez egyfajta szakítás a szovjet idők utolsó maradványaival – állítja Jason Moyer külpolitikai elemző. A litván fővárosban, Vilniusban az esemény alkalmából felállítottak egy visszaszámlálót az Energiai és Technológiai Múzeum épülete elé, amely az átállás előtti száz napban számolt vissza.

„Tisztában vagyunk vele, hogy az olcsó orosz energia olyan áron érkezett hozzánk, amit egyetlen demokratikus európai ország sem engedhet meg magának”

– nyilatkozta Vootele Päi, az észt belügyminisztérium tanácsadója, aki szerint minden pénzt megér a függetlenség Oroszországtól.

És hogy bizonyítsák elkötelezettségüket, a litván Litgrid hálózatüzemeltető  már tavaly megkezdte a Fehéroroszországgal összekötő régi szovjet kábelek elvágását, hogy a vezetékeket újrahasznosítsák.

Oroszország megleckéztetése is fontos szempont

Moyer szerint Oroszország számára geopolitikai vereséget jelent a Baltikum feletti befolyás elvesztése.

– vélekedik.

A Kreml nem nyilatkozott a három ország leválásáról, csak annyit jegyzett meg, hogy Oroszország minden szükséges intézkedést megtett, hogy biztosítsa „egységes energiarendszerünk zavartalan és megbízható működését”.

A Balti országok ennek ellenére úgy döntöttek, hogy az egész régióban fokozzák a biztonsági intézkedéseket az energetikai létesítmények körül. Päi elmondta, a tallinni kormány a kritikus infrastruktúrák védelmére további rendőröket vet be, valamint a Nemzeti Védelmi Liga önkéntes gárdáját is fel fogja vonultatni.

Nyitókép: MTI/EPA/Martin Divisek