Doland Trump amerikai elnök terve, miszerint Amerika „átvenné” Gázát, és kitelepítené a palesztinokat Egyiptomba és Jordániába, továbbra is heves visszhangot kelt szerte a világon.
Nem lehet arról beszélni, hogy túl sokan rajonganának a tervért – az izraeli jobboldalon kívül –, mégis annyival nem lehet lezárni a diskurzust, hogy a tervből nem lesz semmi.
Amerika stratégiai szövetségesei nem reagáltak túl fényesen az ötletre.
Walter Steinmeier német elnök szerint a javaslat „elfogadhatatlan”, és az ország külügyminisztere, Annalena Baerbock azt mondta, hogy ez „új szenvedéshez és új gyűlölethez vezetne” – bár valószínűleg jövő hónapban már nem lesznek hatalmon, hogy számítson a véleményük.
Franciaország hasonlóan elutasította az amerikai javaslatot.
Nagyon érdekes tojástáncot jár a brit külügy. Starmer a jelek szerint jól indított Trumpnál, és az amerikai elnök belengette, hogy Angliára nem vonatkoznának a vámjai, melyekkel fenyegetőzik.
„Gáza ügyében Donald Trumpnak igaza van” – mondta Starmer külügyminisztere, David Lammy újságíróknak. „Ezeket a jeleneteket látva, a palesztinokat, akiket hónapokon át borzalmasan elűztek a háború miatt, egyértelmű, hogy Gáza romokban hever.”
A nyilatkozat második fele a világ többi részének szólt: „mindig is világossá tettük álláspontunkat: két államot kell látnunk, és biztosítani kell, hogy a palesztinok Gázában a saját hazájukban élhessenek és boldogulhassanak.”
Nigel Farage is támogatását fejezte ki Trump terve iránt.
Megosztott barátok
Érdekes megnézni, hogy olyan országokban is megosztottak a reakciók, ahol papíron jobboldali kormányok vannak.
Trump tervéről azonban „szó sem lehet” – mondta Caspar Veldkamp holland külügyminiszter kedden.
„Hollandia számára ez nem kérdés: Gáza a palesztinoké” – jelentette ki Veldkamp. „Álláspontunk változatlan: Hollandia támogatja a kétállami megoldást. Ez egy független, életképes palesztin államot jelent egy biztonságos Izrael mellett.”
Azonban Geert Wilders, aki a jelenlegi holland kormány részét képező Szabadságpárt elnöke, az X-en fejezte ki támogatását Trump terve iránt: "Nagyon igaz, Trump elnök! Ahogy mindig is mondtam: Jordánia = Palesztina. Hadd költözzenek a palesztinok Jordániába. Gáza-probléma megoldva!"
Az olasz Meloni a jelek szerint nem reagált érdemben,
bár egy január végi nyilatkozata szerint nyitott a vitákra Gáza sorsát illetően, de nem hiszi, hogy Trumpnak komoly terve van arra, hogy a terület arab lakosságát elköltöztessék. Ez persze a “nagy nyilatkozat” előtt volt.
Salvini eközben arról nyilatkozott, hogy “nagy figyelemmel” kíséri Trump tervét Gázával kapcsolatban, amit az olasz sajtó támogatásként értelmezett.
A leggyorsabban Szaúd-Arábia reagált Trump tervére, kategorikusan elutasítva azt. Szaúd-Arábia persze más szinten játszik, mint Egyiptom és Jordánia, akiket Trump lehetséges befogadó országként nevezett meg. Utóbbiak erősen függenek az amerikai forrásoktól.
Mindkét ország hatalmas számú gázai menekültet fogadott be Izrael 1948-as és 1967-es háborúi során, milliókat befogadva a frusztrált palesztinok közül. Most azonban mindketten azt mondják, hogy egy újabb tömeges beáramlás tovább destabilizálná őket, ez mondjuk sokat elmond a palesztin arabok percepciójáról a régióban.
Egyiptom elnöke, Abdel Fattah al-Sisi kijelentette, hogy a gázaiak kitelepítését „soha nem lehet elfogadni vagy megengedni,
mert az veszélyeztetné Egyiptom nemzetbiztonságát.”
Jordánia királya, II. Abdalláh pedig ragaszkodik ahhoz, hogy „biztosítanunk kell, hogy a palesztinok a saját földjükön maradjanak.”
Ahmed es-Saraa, Szíria új vezetője Trump ötletét eközben “súlyos bűnnek” nevezte, és közölte, hogy
a terv kudarcra van ítélve.
Törökország, amely a NATO fontos tagja a régióban, szintúgy elutasította a tervet.
Kína nem sokkal Trump tervének bejelentése után közölte, hogy elutasítják a gondolatot, hogy kitelepítsék a palesztin népet otthonaikból, és kijelentette, hogy Gáza a palesztin népé.
Moszkva ugyan szintúgy gyorsan jelezte, hogy elkötelezettek a palesztin államiság mellett,
de azt is jelezte Peszkov, hogy szeretnék látni a teljes tervet, és türelemre intett.
Lula brazil elnök a kínai pozícióhoz zárkózott fel, s arról beszélt, hogy “egyetlen ország sem harcolhat folyamatosan a világ ellen, nem számít, mekkora ország”.
Dél-Afrika szintúgy a támogatását fejezte ki a palesztin államiság iránt, mondjuk nekik egyéb bajuk is van most Amerikával, hiszen Trump az amerikai támogatások befagyasztását lengette be, mert úgy értesült, hogy Dél-Afrika nem bánik szépen a búr lakossággal.
„Szeretnék mindenkit emlékeztetni, hogy amikor Trump elnök bejelentette a tervét az Ábrahám-megállapodásokkal kapcsolatban, akkor alig volt valaki a világon, aki hitt volna a megállapodások sikerében.
Aztán mégis sikerült megcsinálnia, és az Ábrahám-egyezségek teljesen új dimenziót nyitottak a Közel-Kelet életében” – mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a Fox News amerikai hírcsatornának (a 444 fordításában).
Szijjártó szerint Trump fantasztikus tárgyalási képességekkel rendelkező üzletkötő, úgyhogy semmit sem nevezne reménytelennek. „Magyarország minden olyan megoldásban érdekelt, ami békét és stabilitást hoz a Közel-Keletre" – mondta arra a kérdésre reagálva, hogy mit gondol arról, hogy az amerikai elnök bejelentette: átvenné az ellenőrzést a Gázai övezet felett.
A magyar reakciót ugyan az ellenzéki médiában támogatásként értelmezték, valójában az egy profi semmitmondó nyilatkozat, a figyelmes olvasó nem fog benne támogató sorokat találni. A magyar külügy álláspontja, amennyire azt sikerült némi Google-kereséssel feltárnom, továbbra is, hogy hivatalosan támogatja a “kétállami megoldást”.
A kivárás a magyar külügy részéről érthető, nyilván nem akarják magukra haragítani Trumpot egy kritikus nyilatkozattal,
ráadásul a mai, gyorsan változó világban senki sem tudhatja, mit hoz a holnap. Még az is lehet, hogy Trump megtöri a jordán és egyiptomi ellenállást a pénzcsapok elzárásának fenyegetésével, de az is lehet, hogy holnapra elfelejti az egészet. Most éppen azzal fenyegeti a Hamászt, hogy “kinyitja a pokol kapuit”, ha nem adják vissza az összes elrabolt izraelit – a következő felvonásra tehát még kell párat aludni. Ebben a klímában valóban nehéz okosat nyilatkozni.
***
Nyitókép: Mandel NGAN / AFP
„Washingtonból nézve a világ” – A Stratéga ezúttal az amerikai fővárosban járt, ahol szó esett a migrációs válság valódi tétjéről, Trump külpolitikájáról és Magyarország békepárti szerepéről.
Az amerikai elnök látszólag egyáltalán nem foglalkozik Grönlanddal mostanában.
Az események akkor eszkalálódtak, amikor az elnök a kormányzó beleegyezése nélkül 200 kaliforniai gárdistát akart Portlandbe átcsoportosítani.
A Trump-korszak után sokan keresik a konzervatív párt új arcát. Marco Rubio szerint a válasz kézenfekvő.
A helyszín Egyiptom, a tét a megmaradt zsidó túszok és akár több ezer palesztin fogoly szabadon bocsátása.
Takács Szabolccsal, Magyarország washingtoni nagykövetével beszélgettünk Trump szerepéről, az amerikai–magyar kapcsolatok aranykoráról, a rejtett hatalmi játszmákról és a béke lehetőségeiről.
Beindult a láncreakció a megszaporodó katonai fenyegetésekre.
Mindenkit fokozott figyelemre és óvatosságra int az Építési és Közlekedési Minisztérium.
