A bezzegrománok most ássák a sírját a száz évig sikeres román diplomáciai hagyománynak

„Most, hogy az orosz-ukrán háború ürügyén a nagyhatalmak területi osztozkodásba kezdtek, hiszen Oroszország Ukrajna területeit és a Krímet tette magáévá, míg Trump többek között Kanadára és a Panama-csatornára vetett szemet, sietős harmadikként, de cseppet sem váratlanul jelentkezett be harmadikként Románia, legalábbis annak szélsőjobboldali elnökjelöltje, hogy magának is szerezzen egy kis darabka Ukrajnát.

De, hogy mit is szeretne Călin Georgescu elnökjelölt, arról egészen pontosan beszámolt a Ion Cristoiu újságírónak adott interjúban, amelyet a KrónikaOnline szemlézett. Összefoglalva: »Nagy-Romániát«.  Georgescu szerint Ukrajna egy kitalált állam, amely nem létezik, és mivel a háború Kijev számára láthatóan elveszett, ezért szerinte Ukrajnára a biztos felosztás vár.

Az elnökjelölt, ha már putyinista politikust keresünk Európában, lényegében Dimitrij Medvegyev véleményét visszhangozza, akinek álláspontja szerint Ukrajna területeinek szétosztása még mindig jobb, mintha az ukránok belépnének a NATO-ba, mert így hosszú távon garantálható lenne a béke.

A KrónikaOnline kiemeli, hogy Georgescu területi igényeit korábban a szélsőségessége miatt az AUR-ból is kizárt és ezért új pártot, az SOS Romaniát megalakító Diana Șoșoacă is megfogalmazta még 2023-ban, ráadásul törvénytervezet formájában. Ennek lényege, hogy Románia mondja fel az Ukrajnával kötött alapszerződést, és követeljen vissza egykor román uralom alatt álló területeket.

Georgescu lényegében hasonló igényekről beszélt az interjúban, kiemelve, hogy Kárpátalja korábban Magyarországhoz tartozó területére, az egykori Máramaros vármegye északi részére is igényt tartana. Érdekes, hogy valamennyit a magyaroknak és a lengyeleknek is átengedne Kárpátaljából.”

Nyitókép: MTI/EPA/Bogdan Cristel