Globalizáció, blokkosodás, a dollár hanyatlása – ezekről is szó volt a davosi világelit idei találkozóján

Idén január 20-24. között rendezik meg az 55. davosi Világgazdasági Fórumot, amelynek mottója: „Együttműködés egy intelligens korszakért”.   

Az ENSZ-főtitkár a klímaválságra figyelmeztetett

Antonió Guterres beszédének középpontjában a klímaválság és a mesterséges intelligencia állt. Szerinte ez a két tényező „egzisztenciális fenyegetést” jelenthet az emberiség számára. Guterres beszédében arról is szólt, hogy „egyre kíméletlenebb világban élünk”, és „egyre nagyobb problémát jelent a „szélesedő geopolitikai megosztottság, növekvő egyenlőtlenségek és az emberi jogok megsértése”.

A világot sújtó konfliktusokkal kapcsolatban elmondta, hogy

A világra leselkedő veszélyek között felsorolta a nukleáris fenyegetéseket, a klímaválságot és a mesterséges intelligencia szabályozatlan terjedését is. „A mesterséges intelligencia félrevezető lehet, megzavarhatja a gazdaságokat, a munkaerőpiacot, és megingathatja az intézményekbe vetett bizalmat” – fogalmazott a főtitkár.

A klímaválság egyik sarkalatos pontjának nevezte a „green washing”, tehát a „zöldre mosás” jelenségét. Egyúttal felszólította a vállalatokat és pénzügyi szereplőket, hogy még idén álljanak elő megalapozott tervekkel a zöld átmenetre. 

Európának és Ukrajnának össze kell fognia

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök főként az országában dúló háborúról és abban Európa szerepéről beszélt. Zelenszkij szerint Oroszország hatalmas fölényben van a hadsereg méretét tekintve, ezért Európának össze kell fognia. „Oroszország 1,5 millió katonát tud kiállítani. Több mint 800 ezer ember van a mi fegyveres erőinkben. Franciaország a második helyen áll több mint 200 ezer fővel. Aztán Németország, Olaszország és Nagy-Britannia. Mindenki másnak kevesebb. Ez nem az a helyzet, amikor egy ország képes magát egyedül megvédeni, hanem össze kell fognunk” – fogalmazott Zelenszkij. 

Az ukrán elnök szerint Oroszország egyfajta Észak-Koreává válik,

Leszögezte, hogy Európának meg kell erősödnie biztonsági és gazdasági szempontból egyaránt, hogy „Európa tudjon állni önmagáért, és olyan fontos szövetségese legyen az Egyesült Államoknak, mint amilyen az Egyesült Államok jelenleg Európának”.

Zelenszkij szerint csakis az Ukrajnának nyújtott valódi biztonsági garanciák nyújthatnak biztonságot az európai ország számára is. Megjegyezte, ha Ukrajna nem kap megbízható garanciákat, amelyek visszatartanák Oroszországot egy új agressziótól, akkor egy új támadás sokkal veszélyesebb lenne egész Európára nézve. „Európa megérdemli, hogy erős legyen. Ehhez pedig Európának szüksége van az EU-ra és a NATO-ra. Lehetséges-e ez Ukrajna nélkül és Oroszország Ukrajna elleni háborújának igazságos befejezése nélkül? Biztos vagyok abban, hogy a válasz nem” – jelentette ki. 

Arra szólította fel az európai országokat, hogy „ne spóroljanak a biztonságukon”, utalva ezzel Donald Trump amerikai elnök felhívására, miszerint a NATO-szövetségesek védelmi kiadásait a GDP-jük öt százalékára kellene emelni. 

Az ukrán államfő kifejezte, támogatást remél Ukrajna európai szövetségeseitől abban, hogy „elmagyarázzák” Donald Trumpnak, milyen kockázatokkal jár, ha beleegyezik azokba a követelésekbe, amelyeket Moszkva várhatóan egy esetleges béketárgyaláson támaszt. 

Németország a blokkosodástól tart

Olaf Scholz német kancellár főként gazdasági kérdésekről beszélt az eseményen. A német kancellár védelmébe vette a szabadkereskedelmet, amelyet „a virágzás kulcsának” nevezett. „Az európaiak, szabad és tisztességes világkereskedelmet akarnak, és megvédik ezt az elvet a kereskedelmi izolacionizmustól” – fogalmazott Scholz. „Trump azt mondja, »Amerika az első«, de az együttműködés és a kölcsönös megértés mindenki érdeke” – jelentette ki. hozzátéve: 

Trump a következő években bizonytalanságban fogja tartani a világot, de képesek vagyunk ezt kezelni” – tette hozzá. Majd arról beszélt, mindent meg akar tenni annak érdekében, hogy az Egyesült Államok Németország „legszorosabb szövetségese” maradjon. 

Brüsszel versengésre készül 

Az együttműködésen alapuló világrend, amelyet 25 évvel ezelőtt elképzeltek, nem valósult meg, helyette a kíméletlen geostratégiai versengés új korszaka köszöntött be, ami miatt Európának sebességet kell váltania – mondta Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke. 

Von der Leyen kifejtette, hogy a XXI. század nagy várakozásokkal kezdődött, a kétezres évek elején a globalizáció a csúcspontján járt. „Egy integráltabb és együttműködőbb világ ígérete után azonban ma azt látjuk, hogy a világ új vonalak mentén töredezni kezdett.

A mesterséges intelligenciától a tiszta energiákig, a kvantumtechnológiáktól az űrig, az Északi-sarktól a Dél-kínai-tengerig folyik a versengés az erőforrásokért, az új technológiákért és a globális kereskedelmi útvonalakért” – mondta a bizottság elnöke.

Von der Leyen hangsúlyozta:

Közölte, hogy az Európai Bizottság jövő héten bemutatja az úgynevezett versenyképességi iránytűt, amellyel a következő öt évben növelnék a termelékenységet, összehangolnák a szén-dioxid kibocsááts csökkentését és a versenyképességet, leküzdenék a munkaerőhiányt, és visszaszorítanák a bürokráciát. 

A bizottság elnöke hangsúlyozta, hogy az uniónak kiegyensúlyozottabb kapcsolatot kell kiépíteni Kínával, és megoldásokat kell találnia a közös ügyekben. Az Egyesült Államok viszonylatában is pragmatizmusra kell törekedni – tette hozzá. „Mindkét oldalon nagyon sok forog kockán” – fogalmazott, hozzátéve, hogy az amerikain és az európain kívül nincs a világon két másik olyan gazdaság, amely ennyire integrált lenne.

Szaúd-Arábia továbbra is vacillál

Még mindig vizsgálja a BRICS-tagság lehetőségét Szaúd-Arábia – jelentette ki az öböl menti ország gazdasági és tervezési minisztere, Faisal Al-Ibrahim a Bloombergnek adott interjújában. „Meghívást kaptunk a BRICS-csoportba, hasonlóan ahhoz, ahogyan a múltban számos más multilaterális platformhoz hasonlóan” emlékeztetett. 

 – fűzte hozzá. 

Al-Ibrahim hangsúlyozta, hogy Rijád továbbra is a globális párbeszéd előmozdításában érdekelt.

A királyságot öt másik országgal együtt hívták meg, hogy a 2023 augusztusában Johannesburgban megrendezésre kerülő 15. BRICS-csúcstalálkozón a csoport tagjává váljon. Argentína azonban elutasította a meghívást, miután Javier Milei elnök ellenezte a lépést, megváltoztatva elődje, Alberto Fernandez álláspontját.

Trump gyorsíthatja a dollár hanyatlását?

Donald Trump amerikai elnök fenyegetései az amerikai dollártól való függőségük csökkentésére törekvő országok felé felgyorsíthatják az amerikai valutától való eltávolodásukat – jelentették ki közgazdászok a Világgazdasági Fórumon. „Meg akarod győzni az embereket, hogy használják a valutádat, mert az [például] stabilitást és fizetőeszközt biztosít” – mondta Kenneth Rogoff, a Harvard Egyetem közgazdászprofesszora a rendezvényen tartott panelbeszélgetésen. 

 – magyarázta a közgazdász. 

Trump, akit hétfőn iktattak be amerikai elnöknek, novemberben azt mondta, hogy elvárja a BRICS-országoktól, ígérjék meg, hogy nem hoznak létre új közös valutát, és nem támogatnak semmilyen más, az amerikai dollárral rivalizáló valutát, különben szankciókat fog bevezetni ellenük. 

Kína a „közös jövőt” építené

Kína Ding Xuexiang, a Kínai Népköztársaság Központi Bizottsága Politikai Elnöksége Állandó Bizottságának tagja és miniszterelnök-helyettes szintén beszédet mondott az idei Világgazdasági Fórumon. „A kereskedelmi háborúk, a gazdasági globalizáció melletti és elleni erők közötti folyamatos kötélhúzás, valamint a multilateralizmus és az unilateralizmus közötti intenzív rivalizálás miatt a globális kormányzás mélyreható változásokon megy keresztül”– mondta Ding, megjegyezve, hogy a Kína szerint erősíteni kell a bizalmat, fenn kell tartani a szolidaritást és az együttműködést az országok között. 

– fogalmazott. Azt is hangsúlyozta, hogy a reform és a nyitás magasabb szintre lép, ez lesz a kínai gazdaság vitalitásának forrása.

Nyitókép: Pexels / Ollie Craig

***