Szintet lépett Brüsszel: most már bécsi egyetemistákat is büntet!

Christian Hafenecker, az éppen a kormányalakításról tárgyaló Ausztriai Szabadságpárt (FPÖ) főtitkára múlt héten kapott választ a bécsi parlamentben arra a kérdésre, hogy tényleg kizárták-e a Mathias Corvinus Collegium Alapítvány többségi tulajdonában álló Modul University Viennát az Erasmus+ és a Horizont programból. És valóban: az uniós ösztöndíjakat osztó osztrák Oktatási és Nemzetköziesítési Ügynökség (OeAD) a liberális Der Standard lapnak adott nyilatkozata szerint már azután megfosztotta a Modult az Erasmustól és a Horizonttól, hogy 2023 elején a médiából értesült az MCC tulajdonszerzéséről. 2024 júniusában aztán az Európai Bizottság az OeAD kérdésére hivatalosan is közölte, hogy a bécsi intézmény a magyar egyetemeket 2022 vége óta sújtó Erasmus- és Horizont-tilalom alá esik, küldeni nem küldhet diákokat Erasmusra, viszont fogadni fogadhat. A Modul közleménye szerint az uniós döntésnek „semmilyen megalapozottsága nincs”, ezért azon dolgoznak, hogy megtámadják és visszavonassák – a diákok nem látják kárát az uniós büntetésnek, mert az ösztöndíjakat addig saját forrásból fedezi az egyetem. Az Európai Bizottság tenyere tehát Magyarország ütlegelése közben a nemzetközi hírű magánegyetemen tanuló osztrák és külföldi diákokat is eltalálta.

Emlékezetes: az Európai Unió Tanácsa az Európai Bizottság javaslatára 2022. december 15-én végrehajtási határozatot adott ki, amely szerint „nem tehető jogi kötelezettségvállalás semmilyen, a 2021. évi IX. magyar törvény alapján létrehozott közérdekű vagyonkezelő alapítvánnyal, illetve semmilyen, az ilyen közérdekű vagyonkezelő alapítvány által fenntartott jogi személlyel”. Ebben a határozatban az Erasmusról még nem volt szó, s nem is volt igazán oka senkinek arra gyanakodni, hogy a bizottság által javasolt tanácsi döntés érinthetné a hallgatói mobilitási ösztöndíjakat. Az Erasmus ösztöndíj ugyanis közvetlenül a diákokhoz érkezik, senki nem tudja „ellopni”. Ráadásul az Európai Unió egyik legfontosabb marketingeszköze a tagállamokban és azokon túl is, nem véletlen, hogy a hozzáférést nem kötik nemhogy európai uniós jogállamisági szabályokhoz, de még az EU-tagsághoz sem – a programnak teljes jogú résztvevője Észak-Macedónia, Szerbia és Törökország. A magyarországi és immáron ausztriai egyetemistáktól olyan jogot von meg tehát az EU, amilyet még a tagjelölteknek is megad.

Arról, hogy az Erasmus és Horizont programok a végrehajtási rendelet alá esnek, a kormány semmilyen magas szintű tájékoztatást nem kapott, mindössze egy levelet egy bizottsági hivatalnoktól. Az Európai Bizottságtól a döntés 2023. január 9-én Halmai Katalinnak, a Népszava azóta nyugdíjba vonuló brüsszeli tudósítójának szivárgott ki, majd január 26-án közös nyilatkozatban erősítette meg Johannes Hahn költségvetésért és Marija Gabriel innovációért, kutatásért, kultúráért, oktatásért és ifjúságért felelős biztos. A kormány azonnal észlelte a veszélyt: Navracsics Tibor területfejlesztésért és az uniós források felhasználásáért felelős tárca nélküli miniszter már januárban Brüsszelbe utazott tárgyalni, s a magyar fél jóhiszeműségének és komoly megállapodási szándékának jeléül február 15-én távozott az egyetemeket fenntartó köz­érdekű vagyonkezelő alapítványok (kekvák) kuratóriumaiból az összes miniszter: Varga Judit a miskolci, Lantos Csaba a szegedi, Varga Mihály az Óbudai Egyetemet, Lázár János és Nagy István a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemet, Navracsics Tibor a Pannon Egyetemet, Szijjártó Péter a Széchenyi István Egyetemet hagyta ott. Folyamatos tárgyalások után a kormány 2023 novemberében küldte ki Brüsszelbe a kekvareformra vonatkozó átfogó javaslatát. Ebben rendezték az EU számára legfontosabb problémákat: felajánlották a kuratóriumi tagsággal összeférhetetlen politikusi tisztségek körének bővítését, a „lehűlési idő” bevezetését, amelynek az összeférhetetlen tisztség és a kuratóriumi tagság betöltése között el kell telnie, illetve a kuratóriumi tagok hivatali idejének módosítását határozatlanról határozottra. Amennyiben az Európai Bizottságot a magyar jogállamiság és az uniós pénzek védelme érdekelné, a történetnek itt boldog véget kellene érnie.

A kormány részéről Brüsszellel tárgyaló Hankó Balázs kulturális és innovációs, valamint Bóka János európai uniós ügyekért felelős miniszter ezen a ponton megismerkedhetett az Európai Bizottság sajátos tárgyalási technikájával, amely azóta is a Magyarország és Brüsszel közötti megegyezés egyetlen valódi akadálya. Mivel a bizottság tagállamokkal szemben támasztott elvárásai bonyolult jogi dokumentumok, a brüsszeli feltételeket nem lehet „nekifutásból”, a médiából ismert főbb pontokat kipipálva teljesíteni. Számtalan informális tárgyalási forduló kell ahhoz, hogy kiderüljön, milyen törvényszöveggel lenne elégedett a testület. A kormány ezért azelőtt, hogy bármilyen korrekciós javaslatot az Országgyűlés elé vinne, és elindítaná a többhetes törvényalkotási folyamatot, informális tárgyalások során mindig azt kéri a bizottságtól: mondja meg egyértelműen, hogy az adott törvényjavaslatot megfelelőnek találja-e, s elfogadása esetén feloldja-e a Magyarországgal szembeni szankciót. Ez az a lépés, amire a bizottság rendszeresen nem hajlandó, nem véletlenül – ha ugyanis informálisan elfogad egy magyar korrekciós javaslatot, utóbb nem tudja új feltételeket kitalálva tovább halogatni a hazánkkal való megállapodást, s joggal tarthat a Magyarország elleni lépésre mindig kész Európai Parlament bosszújától. Így aztán a 2023 novemberében kiküldött javaslatra Brüsszel azóta sem adott választ, a kormány pedig egy év után megelégelte a várakozást: benyújtotta az Ország­gyűlésnek a kekvareformot, s miután a parlament megszavazta, jelentették (brüsszeli szakzsargon szerint: notifikálták) Brüsszelnek, hogy teljesítették az Erasmus-szankció feloldásának feltételeit, szíveskedjenek a magyar egyetemistákat ismét egyenjogúnak tekinteni a szerbekkel és a macedónokkal. A notifikált törvényről a bizottságnak harminc napon belül el kell döntenie, hogy megfelel-e a feltételeinek.

A döntés december 19-én született meg: csodák csodája, Brüsszel nem fogadta el a törvényt. Kezdetben csak annyit szivárogtattak ki a sajtónak rangos bizottsági tisztviselők, hogy az a baj a jogszabállyal, hogy egyrészt csak az alapítványi egyetemek Erasmus és Horizont programba való visszaengedése esetén lépne hatályba, másrészt csak a felsőoktatásban aktív kekvákra lenne érvényes. Ezt az indoklást maguk sem érezhették kellően meggyőzőnek, mert ugyanazon a héten közzétették a magyar kormánynak küldött hivatalos döntésüket, amelyben további kifogásaik is szerepelnek: azt várják, hogy a szigorúbb szabályok hosszabb ideig legyenek érvényesek a kekvákra, hogy a kuratóriumi tagok összeférhetetlenségét még szigorúbban ellenőrizzék, hogy a tagoknak és családtagjaiknak rendszeresen kelljen vagyonnyilatkozatot tenniük, hogy az összeférhetetlenséget és a vagyonnyilatkozatokat az Integritás Hatóság vizsgálhassa. Ezek mellett feltételül ugyan nem támasztják, nyomatékosan javasolják, hogy a polgármesterek se lehessenek a városuk egyetemét fenntartó kuratóriumok tagjai. Ez tehát a jelenlegi állás – ám, mint arra az Európai Uniós Ügyek Minisztériuma lapunknak küldött közleményében rámutatott, egyáltalán nem biztos, hogy a bizottság nem változtat a feltételein, ha Magyarország teljesíti őket. Ezek az elvárások ugyanis „messze túlmutatnak a kondicionalitási eljárásban született tagállami döntésen, és politikai nyomásgyakorlást szolgálnak”. 2022 végén a tanácsi döntésben az egyedüli kifogás a politikai vezetők kuratóriumi tagsága volt, azóta szépen felszaporodtak a feltételek.

Ha a bizottság a notifikált intézkedéseket kielégítőnek tartja, az Erasmus-szankció feloldásának kérdését az Európai Tanács elé kell vinnie; ha az intézkedések szerinte nem kielégítők, akkor nem kell engednie, hogy a tagállami vezetők döntsenek az ügyről. Nem véletlen, hogy nem hagyja őket dönteni: 

 így ennek volna a legtöbb esélye arra, hogy a tanácsban elbukjon. Főleg úgy, hogy immáron nem egy, hanem két kormány ül ott, amelynek az intézkedés közvetlen kárt okoz – s a következő tanácsi csúcstalálkozóig jó eséllyel megalakuló osztrák kormány Magyarország legszorosabb szövetségesének ígérkezik.

Nyitókép: Modul Egyetem