Árgus szemekkel figyelik Brüsszelben Orbán merész tervét: történelmi lépés előtt áll Magyarország
Hazánk lehet az első európai ország, amely meghozza ezt a drasztikus döntést.
Szijjártó Péter mindent aprólékosan részletezett Bukarestben.
A magyar és a román kormányzat is elkötelezett a kétoldalú együttműködés fejlesztése mellett, amiből mind a két fél sokat profitálhat; tervben van a határátkelőhelyek számának további bővítése is a hosszú várakozási időkből fakadó bizonytalanságok kiiktatása érdekében – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hétfőn Bukarestben.
A minisztérium közleménye szerint a tárcavezető a nemrég hivatalba lépett új kormány több tagjával folytatott egyeztetései után stratégiai jelentőségűnek nevezte a két ország határát keresztező infrastruktúra fejlesztését.
Ennek kapcsán arra is emlékeztetett, hogy Románia a magyar európai uniós elnökség alatt vált a schengeni övezet tagjává, és ezzel végre megszűnt az ellenőrzés a két ország határán,
kiiktatva a hosszú várakozási időkből fakadó bizonytalanságokat.
Üdvözölte, hogy ezzel mostanra tizenkettőről huszonkettőre nőtt az átkelőhelyek száma, s így az eddigi harminchétről húsz kilométerre csökkent az átlagos távolság az átlépési pontok között.
„Számos helyen meg tudtuk szüntetni azokat a méltatlan állapotokat, hogy lehetett látni a határ túloldalán szemben lévő falut, de ahhoz, hogy meglátogassák a rokonokat, barátokat, ahhoz hosszú 10 kilométereket kellett kerülni” – mondta el a miniszter.
Ugyanakkor kiemelte, hogy a munka nem ért végét, tovább fog bővülni az átkelők száma, előkészítették az ehhez szükséges megállapodást,
illetve megkötötték a szerződést a magyarcsanádi Szent Gellért híd újraépítésére és a Szegedet Temesvárral összekötő vasútvonal megtervezésére is.
„Így a jövőben is az a célunk, hogy minél több ponton, minél gyorsabban, minél egyszerűbben lehessen átkelni Magyarország és Románia határán” – erősítette meg.
Szijjártó Péter rámutatott, hogy Magyarországnak Románia igen fontos gazdasági partnere, a harmadik legfőbb exportpiaca, a szomszédos országba irányuló kivitel tavaly újabb csúcsot döntött. Megjegyezte, hogy mára több hazai cég is piacvezetővé vált Romániában, és példaként említette a Molt, a Wizz Airt, a Richtert és a Hellt.
Érintette az energetikai együttműködést is, amely szavai szerint mind a két ország ellátásbiztonságához nagyban hozzájárul,
és közölte, hogy megerősítették elkötelezettségüket a kapcsolat még szorosabbra fűzése mellett.
A magyar–román interkonnektoron tavaly 1,7 milliárd köbméternyi földgáz érkezett Magyarországra, s Romániában már folyik az előkészítése egy új tengeri gázmező kitermelésének, aminek nyomán Közép-Európa újabb forrásokhoz juthat 2027-re, ha minden jól megy – tájékoztatott.
„Abban vagyunk érdekeltek, hogy ebben az új helyzetben a földgázkereskedelmi együttműködésünket bővítsük. Az erről szóló tárgyalások már meg is indultak a vállalataink között” – tette hozzá.
Valamint kitért arra a projektre is, amelynek keretében Magyarország Romániával, Azerbajdzsánnal és Georgiával együttműködve zöld energiát tervez importálni a kaukázusi térségből. Elmondta, hogy most jegyzik be az ezt előkészítő vegyesvállalatot Bukarestben, és már a vezérigazgatót is kinevezték.
A miniszter végül kiemelte, hogy a tapasztalat azt mutatja, hogy amikor a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) részese a bukaresti koalíciónak, akkor sokkal jobban mennek a dolgok a két ország közötti együttműködésben.
Ez azért nagyon fontos, mert mind Magyarország, mind Románia, mind a magyarok, mind a románok nagyon sokat tudnak profitálni egy jó magyar–román együttműködésből”
– jelentette ki.
(MTI)
***
Ezt is ajánljuk a témában
Hazánk lehet az első európai ország, amely meghozza ezt a drasztikus döntést.
Nyitókép: Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán