Tuskék újabb hadüzenete: látni sem akarják a magyarokat az Európai Unióban
Példátlan húzás a lengyelektől.
A tagállamok és a Bizottság is aggódik, hogy a hazánktól az EU soros elnökségét átvevő Lengyelország vezetői a belügyi csatározásokat fontosabbnak tartják, mint az olyan közös uniós ügyekben való előremozdulást, mint a migráció, a kereskedelem, az energia- vagy klímaügyek.
Donald Tusk lengyel miniszterelnöknek az idei év első felében minden erejével az uniós elnökségre kellene összpontosítania, a figyelmét ehelyett a májusi lengyel köztársságielnök-választás, illetve az a feladat fogja lekötni, hogy Andrzej Duda jelenlegi államfőt hogyan válthatná fel egy barátságosabb utóddal – írja a Politico.
Duda, aki a korábban kormányzó Jog és Igazságosság (PiS) párt szövetségese volt, eddig ugyanis kevés alkalmat szalasztott el rá, hogy Tusk hitelességét és népszerűségét aláássa. Többek között azzal, hogy folyamatosan akadályozta a 2023-ban megválasztott új miniszterelnököt a választási programja végrehajtásában, még az új kormány nagykövetjelöltjeire sem adta áldását.
Jelenleg a közvélemény-kutatások szerint Tusk centrista Polgári Koalíciója még mindig vezet a PiS előtt, de ez az előny nem biztos, hogy tartós lesz, ha az ország egy másik, PiS által támogatott elnököt választ, aki a Tusk-kormányt továbbra is térdre kényszeríti annak 2027-ben lejáró mandátumáig.
A választásokra pedig éppen akkor kerül sor, amikor Tusk megpróbálja teljesíteni a tavalyelőtti kampánya során tett ígéreteit, így mások mellett az abortusztörvény lazítását vagy az élettársi kapcsolatok nemtől függetlenül való engedélyezését – értékel a brüsszeli lap.
Eközben a Lengyel Néppárttal, a Lengyelország 2050-nel és a Baloldallal alkotott szivárványkoalícióját is igyekszik egységben tartani.
„Ezek a belpolitikai nyomások Lengyelországot az EU-elnöksége alatt is nyomasztani fogják. Tusk számára alapvetően ez a választás lesz a következő időszakban a legfontosabb”– mondta Piotr Buras, az Európai Külkapcsolati Tanács varsói irodavezetője. Egy uniós diplomata pedig úgy fogalmazott,
„a tagállamok és a Bizottság aggódik amiatt, hogy a lengyel elnökség a nemzeti érdekeket az európai érdekek elé helyezi, például a migráció, a kereskedelem, az energia vagy az éghajlatvédelem terén”.
Varsó természetesen tiltakozik, és azt ígérik, a lehető leghatékonyabb közvetítőként lépnek majd fel a soros elnökségük alatt, és a lengyelországi elnökválasztás, mint a demokrácia természetes része, semmilyen módon nem fogja befolyásolni a brüsszeli munkát.
Ezt is ajánljuk a témában
Példátlan húzás a lengyelektől.
A cikkben Donald Trumpról is szó esik, miszerint „az ő Egyesült Államok elnöki tisztségébe való visszatérése, és különösen az Ukrajnával kapcsolatos álláspontja, ellensúlyozhatja a lengyel belpolitikai nyomást, és arra kényszerítheti Tuskot, hogy fordítson nagyobb figyelmet a brüsszeli eseményekre”.
Mint közismert, a háború kezdete óta a balti országok mellett Lengyelország állt ki az unióban leginkább amellett,
hogy Ukrajna számára még több katonai és pénzügyi támogatást kell nyújtani.
Varsóban viszont most attól tartanak, a sokszor hangoztatott trumpi békemegállapodás arra kényszerítheti Ukrajnát, hogy az területet engedjen át Oroszországnak, ezzel erősítve Moszkva geopolitikai ambícióit.
Andrzej Bobinski, a lengyel Polityka Insight vezetője ezért úgy véli, Tusknak erre a kérdésre kell majd leginkább összpontosítania a lengyel soros elnökség alatt, amihez folyamatos lavírozásra lesz szükség Trump, Ukrajna és az uniós vezetők között.
Adam Szłapka lengyel európai uniós ügyekért felelős miniszter leszögezte, a lengyelországi elnökség ideje alatt prioritásként kezelik az EU külső és belső biztonságát.
Amióta Tusk, aki az Európai Tanács korábbi elnöke is, tavalyelőtt visszatért, Brüsszel azóta reménykedik benne, hogy Lengyelország Franciaországgal és Németországgal együtt fog dolgozni az EU felértékelésén. A „weimari háromszög” néven ismert trió azonban csak korlátozott sikereket ért el
Bár Tusk kulcsszerepet játszott abban, hogy Ursula von der Leyen másodszorra is az Európai Bizottság élére került, uniós kollégái gyakran úgy érezték, figyelme megoszlik a lengyel belpolitikai ügyek miatt. Csakúgy, ahogyan Párizs és Berlin is saját belpolitikai káoszát élte át.
Összességében tehát – zárul az írás – a lengyel elnökséghez bármilyen probléma megoldása terén viszonylag kevés reményt fűznek, miután Magyarország „gyújtó hatású” volt a soros elnökségi időszakában.
„Nem fognak sokat tenni, de nem is fognak nagy csalódást okozni”
– összegezte egy uniós tisztviselő.
***
Ezt is ajánljuk a témában
Nagyon rossz helyzetbe került az Európai Unió.
Nyitókép: Donald Tusk lengyel miniszterelnök beszédet mond az Emmanuel Macron francia elnökkel tartott közös sajtótájékoztatón a varsói miniszterelnöki hivatalban 2024. december 12-én. (Artur Widak/NurPhoto via AFP)