Populisták, populisták mindenhol; bezzeg régen kiközösítették ilyesmiért Ausztriát, emelik fel a mutatóujjukat Brüsszelben.
Herbert Kickl felemelkedése az Osztrák Szabadságpárt élén azt jelzi, hogy az a politikai tűzfal, amely évtizedeken át megakadályozta a „populista” pártok hatalomra jutását Európában, mára meggyengült – aggodalmaskodik a Politico.
Huszonöt évvel ezelőtt az Európai Unió felháborodással reagált Jörg Haider koalíciós kormányalakítására, és Ausztriát szinte diplomáciai száműzetésbe taszította.
Mára viszont, amikor Kickl az osztrák kancellári pozíció esélyesévé vált, az uniós vezetők jóval visszafogottabban viszonyulnak a helyzethez, remélve, hogy Kickl nem lesz annyira felforgató, mint amennyire politikai múltja alapján várható lenne – véli a liberális médium.
Ezt is ajánljuk a témában
Kickl kizárta olyan adók emelését, mint az áfa vagy az üzemanyagadó, és közölte, hogy nem vetnek ki sem örökösödési, sem vagyonadót, és az adományozást sem adóztatják meg.
Az Európai Unió politikája az elmúlt években jelentősen átalakult. Míg 2000-ben szankciókat vezettek be Ausztria ellen, és 2017-ben az uniós szabályok megsértése miatt Lengyelország ellen elindították a hírhedt hetes cikkely szerinti eljárást, addig ma már legfeljebb egy feszült kézfogás jelzi a feszültséget Brüsszelben.
Kickl valószínű felemelkedése nem csupán az osztrák politikai rendszer átalakulását mutatja, hanem azt is, hogy Európa híres politikai „karanténja” mára megszűnőben van – írja rettegve a baloldali híportál.
Szerintük, a „populista” politikusok európai térnyerése nem példa nélküli: Giorgia Meloni Olaszországban jelentősen mérsékelte EU-ellenes retorikáját, míg Orbán Viktor és Robert Fico továbbra is kritikusan viszonyulnak az uniós politikákhoz, különösen Ukrajna kapcsán.
A Kickl-féle keményvonalas politikával szemben azonban még nehezebb lehet egységes álláspontot kialakítani.
Mindez azt jelzi, hogy az európai vezetők pragmatikus megközelítése a populizmus térnyerésével szemben egyre inkább felváltja az elvi alapú ellenállást.
Ezt is ajánljuk a témában
A Süddeutsche Zeitung kezdi visszasírni a régi szép időket.
A politikai átrendeződés más szinteken is megfigyelhető: a jobboldali pártok és a konzervatív erők egyre gyakrabban működnek együtt az Európai Parlamentben és a tagállamokban.
Svédországban és Finnországban a „populista” pártok már stabil támogatást nyújtanak a kormányoknak, míg Franciaországban Marine Le Pen pártja jelentős politikai súlyt képvisel.
A Politico aggódó újságírói szerint, a kérdés az, hogy az EU hogyan tud alkalmazkodni ehhez az új politikai valósághoz anélkül, hogy feladná saját alapértékeit.
Ezt is ajánljuk a témában
A Neue Zürcher Zeitung rámutatott arra, hogy innentől minden ügyeskedés ellenére nem játszhatják ki Magyarországot.
Nyitókép: HELMUT FOHRINGER / AFP
2030-ra már 12 gigawattnyi naperőművel kalkulálnak, a teljesítmény zökkenőmentes rendszerbe kapcsolásához további hálózati beruházások is kellenek.
Fontos egyeztetésre készül a jelenlegi amerikai védelmi miniszter.
A milliárdos komoly vitába keveredett Trump egyik fő brit szövetségesével.
Január 1-jétől a diákhitel mintájára elstartolt a szabad felhasználású, kamatmentes munkáshitel-program.
Magyar Péter szövetségese hallani sem akar a békéről.
Minden megváltozhat rövid időn belül.
Kína napelemgyártása tavaly elérte az éves globális kereslet kétszeresét (1200 GW), de a túltermelés és az árháború 60-80 százalékos árcsökkenéshez és 39 nagyobb helyi vállalati veszteséges működéséhez vezetett. Miközben a kormány szabályozói lépésekkel próbál konszolidálni, a gyártók új piacok (pl. Közel-Kelet, Afrika) felé fordulnak, hogy enyhítsék az árverseny és az európai, amerikai védővámok hatásait.
Mennyire hatékonyak a magyar szolgálatok, ha azzal sincsenek tisztában, hogy milyen tevékenységet folytathat a főnökük?
