Serge Schmemann ugyanakkor azt állítja, az érintett országokban leginkább a hatalmon lévőkkel szembeni elutasításról van szó, és nem a szélsőjobb térfoglalásáról.
Manapság gyakran hallani, hogy a demokrácia válságban van – írja a The New York Times-ban Serge Schmemann. A publicista szerint Donald Trump megválasztása és sok más demokráciában a politikai zűrzavarról szóló hírek azt a benyomást keltették, hogy a liberális demokrácia mindenütt visszavonulóban van a gazdasági gondok, a gyors társadalmi változások, a tömeges migráció, a dezinformáció és az általános rosszullét miatti elégedetlenségből táplálkozó tekintélyelvűekkel szemben.
Ezt is ajánljuk a témában
A visszatérő elnök megakadályozná az iráni atomfegyver előállítását, kiszabadítaná az izraeli túszokat és lezárná az orosz–ukrán háborút, nem úgy, ahogy azt Zelenszkijék szeretnék. És ez még nem minden...
Ausztria megkaphatja első szélsőjobboldali kancellárját a második világháború óta. Franciaországnak három éven belül az ötödik miniszterelnöke van,
Ezt is ajánljuk a témában
A jelek szerint már az is fejfájást okoz egyeseknek, hogy jobboldali lehet a kancellár.
Németország választások előtt áll, amelyet a jelenlegi kancellár biztosan elveszít, a rendkívül népszerűtlen kanadai miniszterelnök, Justin Trudeau saját pártja nyomására lemondott, posztfasiszta kormány irányítja Olaszországot, Orbán Viktor Magyarországon továbbra is büszkén tapossa a demokráciát, és úgy tűnik, a populista pártok Európa minden szegletében betörnek. S aggasztó hírek érkeznek Izraelből, Indiából és Dél-Koreából.
Ezt is ajánljuk a témában
Az is kiderült, ki hozza a döntések az olasz kormányfő szerint az EU-ban.
Ezt is ajánljuk a témában
A kanadai miniszterelnök már Trump beiktatását sem várta meg.
A szerző szerint úgy tűnik, a munkavállalók elvesztik hitüket az eddig megszokott rendszerben, és a szélsőségek felé orientálódnak, a populistákat támogatják. A kérdés azonban az, hogy valóban félni kell-e a demokrácia általános visszaszorulásától, a liberális demokrácia összeomlásától, ami még rosszabb fejleménynek számít. Serge Schmemann ugyanakkor megnyugtatónak tartja, hogy
az érintett országokban leginkább a hatalmon lévőkkel szembeni elutasításról van szó és nem a szélsőjobb térfoglalásáról.
A liberális demokráciát tehát nem fenyegeti a végzetes veszély, inkább több vihar sújtja egyszerre, ám a demokráciák mindig megtalálják a módját, hogy kiállják ezeket a megpróbáltatásokat – állapítja meg a szerző.
Nyitóképünkön: Orbán Viktor és Donald Trump, Getty Images/Mark Wilson
Ahogy azt az amerikai elnökválasztás eredménye is mutatja, új világrend van kialakulóban, amely a neoliberalizmus helyett a szuverenitáson és a nemzeti érdekeken alapuló külpolitikát helyezi előtérbe.
Zoran Milanovic az exit poll szerint a horvát elnökválasztás második fordulójában is magabiztos győzelmet aratott.
A megválasztott elnök szerint a katasztrófa az Egyesült Államok történetének egyik legsúlyosabb eseménye.
A Neue Zürcher Zeitung szerint a magyar miniszterelnök többször is kilátásba helyezte, amennyiben az EU nem változtatja meg az álláspontját, blokkolni fogja a következő hosszú távú költségvetés elfogadását.
Azt nem zárta ki, hogy előzetes kegyelmet ad demokrata tisztviselőknek, hogy „megvédje őket Trumptól”.
Világos, hogy baloldali, európai hangra még a legjobboldalibb választókerületekben is szükség van!
A DK csupán egyetlen, de nem elhanyagolható körülményről „felejtett el” tájékoztatást adni, arról, hogy a viszonylagos sikerük azzal magyarázható, hogy a választáson nem indult a Tisza Párt.
De nem javaslom, hogy bárki ebből akarja kiolvasni, hogyan állnak a pártok 2025 elején és mi lesz majd 2026 tavaszán az országos választáson.
