Újabb településen tartanak magyar misét Csángóföldön

2024. december 22. 15:34

Felemás döntést hozott a jászvásári püspök.

2024. december 22. 15:34

Nyitókép: Mandiner / Mátrai Dávid

December 29-én kezdődik a rendszeres magyar nyelvű misézés a moldvai Pusztinában, de a jászvásári püspök utasítására a magyar misét éppen a bákói magyar mise napján és időpontjában kell tartani – írta a Krónikaonline.ro.

Nyisztor Tinka néprajzkutató, a csángóföldi magyar nyelvű misék bevezetéséért évtizedek óta küzdő pusztinai Szent István Egyesület elnöke a portálnak aggodalmának is hangot adott amiatt, hogy

a pusztinai misét a bákóival egy időben kell tartani, és ez megosztja majd a magyar misék látogatóit.

Felidézte, az egyházi tanács augusztus 4-én ült össze, és többségi szavazással elfogadta a rendszeres magyar misék bevezetését. Azonban amiatt, hogy a faluban feszültséget keltett a rendszeres magyar misézés elindítása, a kezdeményezők elfogadták azt a kompromisszumot, hogy egyelőre csak havi egy mise legyen. 

Hozzátette, azzal a gondolattal fogadták el az időpontot, hogy ilyen körülmények között is el kell indítani a rendszeres magyar misézést,

és ha már mindenki megszokta, elfogadta az új helyzetet, tovább lehet majd lépni a heti rendszerességű magyar misék felé. 

Anton Diacu plébános a Krónikának elmondta: azért kérte, hogy halasszák az év végére a rendszeres magyar misék elkezdését, mert érezte a feszültséget a faluban a kérdés kapcsán. Most azonban a házszentelés jó alkalom arra, hogy minden családdal beszélgessen, mindenki véleményét meghallgathassa. Vannak ugyanis olyanok, akik hevesen ellenzik a magyar liturgia bevezetését.

Arra a kérdésre, hogy felkészült-e a magyar misékre, elmondta: négy éven át Szatmárnémetiben szolgált káplánként, és magyarul is misézett. Hozzátette: nem tökéletes a magyartudása, de elboldogul a feladattal.

Anton Diacu elmondta: emellett különleges, ünnepi alkalmakon is tartanak magyar misét. Ezek közül az első január 7-én, a madéfalvi vérengzés évfordulóján lesz. A pusztinaiak ugyanis a Madéfalvi Veszedelem után telepedtek Moldvába.

A Krónika felidézte, ahhoz hogy az egyház megértőbben viszonyuljon a magyar identitásukat mindmáig megőrző csángó hívekhez, Ferenc pápa romániai látogatása, továbbá a jászvásári egyházmegye élén, és a pusztinai plébánián történt személyi változás is kellett.

Ezt is ajánljuk a témában

***

 

Összesen 10 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
Welszibard
2024. december 22. 16:41 Szerkesztve
"Vannak ugyanis olyanok, akik hevesen ellenzik a magyar liturgia bevezetését." Azok, akik ellenzik, azok nem is igazi keresztények, hanem a román nacionalista politika ágensei, akik 120 éve egy kanál vízben meg tudnák fojtani azt, aki őslakos magyar Erdélyben. Ez az a román erőszakos asszimiláló politika, mely arra kényszerítette a csángók jelentős részét, hogy elhiggye a román hazugságot, miszerint ők nem is magyarok, hanem "elmagyarosodott románok". Ennek megfelelően nekik a román pópa dukál. Azt kapta 100 éven át és most is azt szeretné a román, aki 1920-ban végigrabolta Magyarországot.
packó_
2024. december 22. 16:31
Boldog karácsonyt csángó véreinknek!
lendvaiildiko
2024. december 22. 15:50
Vajon a mai Magyarországon tartanak-e nyilvános és hivatalos megemlékezést Mária Terézia madéfalvi népirtásról? Idézet Múlt-kor: Az 1764. január 7-i madéfalvi vérengzés során a császári csapatok több száz székelyt mészároltak le. A támadás előzménye, hogy Mária Terézia császárnő 1760-ban elrendelte a székely határőrség újbóli felállítását. A székelyek sérelmezték, hogy az új szabályok szerint idegenben is kell majd szolgálniuk, német nyelvű vezénylet alatt, és .... .... . Sokan közülük elbujdostak az erőszakos sorozás elől, mintegy 2500-an azonban összegyűltek Madéfalván, és tiltakozó petíciót fogalmaztak Mária Teréziának. A császári csapatok 1764. január 7-én hajnalban váratlanul támadtak Madéfalvára. A vérfürdőnek hivatalos jelentések szerint mintegy 200, más adatok 400 áldozata volt, köztük nők és gyermekek is, egy korabeli feljegyzés szerint "nem volt olyan nap, hogy valamelyik faluban ne temettek volna valakit". A támadás megtörte a székely ellenállást.
lendvaiildiko
2024. december 22. 15:43
Vajon január 7-én miről emlékeznek meg: (i) a madéfalvi vérengzésről (ii) a moldavai letelepedésükről (iii) a moldvai letelepedésükről és a madéfalvi vérengzésről (iv) egyikről sem.....
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!