Egy 10 milliós ország vezetője közvetítő szerepet játszik Amerika és Oroszország között, békemissziója hozzájárul az ukrajnai helyzet rendezéséhez: ez kulcsállami szerep.
Ha csak a tényeket nézzük, a következő diplomáciai események történtek a magyar kormány részvételével az elmúlt két hétben: november 28-án Budapesten járt Katar miniszterelnöke, december 2-án a Karmelitában fogadta a miniszterelnök II. Efrém Ignác szír ortodox pátriárkát, december 4-én Orbán Viktor a Vatikánban találkozott Ferenc pápával, kedden Floridában Donald Trumppal és Elon Muskkal, majd szerdán telefonon beszélt Vlagyimir Putyinnal, csütörtökön pedig Recep Tayyip Erdogan török elnökkel egyeztet Ankarában.
Nem nehéz meglátni, hogy
ezek a személyek kulcsszereplők az ukrajnai és a közel-keleti háború rendezése szempontjából.
Katar a gázai konfliktus egyik békéltetője, a Hamász és Izrael közötti kapcsolatfelvételben a fő közvetítő állam volt – bár a hivatalos közlemények szerint miniszterelnökük budapesti vizitje gazdasági természetű volt, nem elhanyagolható az előbbi szempont sem.
II. Efrém Ignác szír ortodox pátriárka budapesti látogatásán a szíriai fegyveres események kapcsán a közel-keleti keresztény közösségek nehéz helyzete volt terítéken, de a későbbi fejlemények tükrében (Bassár el-Aszad szíriai elnök a hétvégén elmenekült az országból, mint kiderült, Moszkvában kapott menedékjogot) felvetődött, hogy vajon nem a magyar kormányfő közbenjárását kérte az Egyesült Államok felé a szíriai elnök érdekében – ezt a kormány azóta cáfolta, Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter pedig közölte:
nem volt kapcsolatfelvétel az Aszad-kormányzat és a magyar kormány között.
A vatikáni látogatás célja Ferenc pápa támogatásának kérése a békemisszióhoz, a kormány közlése szerint partnereivel „megpróbál egy karácsonyi tűzszünetet és egy fogolycserét is elérni". Ehhez megkérdőjelezhetetlen tekintély a legnagyobb keresztény egyház feje.
Orbán Viktor ezt követően Donald Trump floridai birtokán vendégeskedett, és egyeztetett az Egyesült Államok januárban beiktatandó leendő elnökével, illetve a kormányban majd pozíciót betöltő vállalkozóval-innovátorral, a világ leggazdagabb emberével, Elon Muskkal. A többszöri találkozó arra utal, hogy
ez egy bizalmi viszony, ilyen megtiszteltetésben a magyar miniszterelnököt a regnáló demokratapárti amerikai kormányzat nem részesítette.
A Mar-a-Lago-i megbeszélés témái nem nyilvánosak, de a miniszterelnök békemissziójának prioritása miatt kikövetkeztethető, hogy az új amerikai kormányzat külpolitikai irányairól és a válsággócok megoldási lehetőségeiről lehetett szó.
Ezt támasztja alá az a tény is, hogy másnap, szerdán Orbán egyórás telefonbeszélgetést folytatott az orosz elnökkel, akinek szinten felvetette tűzszüneti javaslatát. A kormányinfón Gulyás Gergely közölte a sajtóval:
Putyin nem fogadta el, de nem is utasította el Orbán Viktor tűzszüneti javaslatát, mindössze „megfontolta”.
Eközben szerda este a miniszterelnök politikai igazgatója, Orbán Balázs JD Vance szenátorral, leendő amerikai alelnökkel beszélt telefonon, szintén a háborús gócpontokról és a katonai konfliktusok lezárási esélyeiről.
Maga az a tény, hogy a magyar kormány vezetője és beosztottai a világ vezető hatalmainak irányítóival ilyen közvetlen viszonyban állnak, ilyen közvetítői szerepet vihetnek, azt mutatja, hogy egy 10 milliós közép-európai ország valóságos geopolitikai súlyánál nagyobb befolyással bír a magyar diplomácia. A magyar stratégiai irányvonal, a konnektivitás, vagyis a minden tömbbel kapcsolatban maradás politikája tehát működik, ráadásul
hazánk közvetítői szerepével kulcsállami pozíciót vett fel, ez pedig növelte külpolitikai mozgásterét.
Ez a következő négy év magyar-amerikai kapcsolataira is rányomhatja a bélyegét, ezúttal pozitív módon: ahogy a korábbi republikánus ciklus idején David Cornstein nagykövettel kiegyensúlyozott kapcsolatot ápolt a magyar kormány, úgy a következő nagykövettel is hasonló várható. A amerikai kormányzat-váltás véget vethet a politikai-ideológiai harcokat Budapestre exportáló demokratapárti diplomáciai gyakorlatnak, amely nyomásgyakorlással, rendszerkritikával, az ellenzéki hangok támogatásával folyamatos ellentétet szított Budapesten. David Pressman mandátuma erről szólt, de
korábban a State Department még szembetűnőbben leckéztette az Orbán-kormányt,
amikor 2013 nyara és 2014 decembere között nem küldött nagykövetet Magyarországra, annak hiányában a diplomáciai kapcsolatok lefokozásának jeléül André Goodfriend személyében csak egy ideiglenes ügyvivő vitte a világhatalom ügyeit Budapesten.
Ezt is ajánljuk a témában
Meglepetésszerűen Amerikába látogatott Orbán Viktor, hogy a floridai Mar-a-Lagóban Donald Trumppal, Elon Muskkal és Michael Waltzcal találkozzon. A magyar miniszterelnök hétfőn indult, kedden pedig már Budapesten van programja.
--
Egyéves az CDU-CSU-SPD-koalíció! Mutatjuk a berlini kormány mérlegét.
Bár Berlin és Brüsszel azonnal elutasította az oroszbarát politikus szerepvállalását, a kísérlet jól jelzi: Moszkva kezd ráébredni, hogy nem tud gyors győzelmet aratni, miközben a Trump- és Putyin-barát európai erők látványosan gyengülnek a kontinensen – véli Anders Åslund svéd–amerikai diplomata.
Vlagyimir Putyin a kétoldalú kapcsolatokról, a legfontosabb nemzetközi és regionális kérdésekről tárgyal majd vendéglátójával.
Az oroszok kijevi és más ukrán városokban található támadási célpontokat jelöltek ki, többek között az elnöki hivatalt is – állítja az ukrán elnök.
Az uniós pénzekért pedig nagy árat fog fizetni Magyar Péter a szlovák szerző szerint.
Az új miniszterelnök szerint „kifosztotta Magyarországot” a volt kormányfő.
Egy biztos, Oroszországban komoly tárgyalópartnerként tekintenek a volt magyar miniszterelnökre.
A volt helyettes államtitkár kifejtette, fizetésének hat havi összege jár neki juttatásként, amit elvár Magyar Pétertől, hogy kifizessen.
„Akinek 36 millió ukrán állampolgár fontosabb, mint nyolcvanezer magyar, az humanista.”
