Ez nem „cserbenhagyásos evangelizáció” – interjú a Ferenc pápa nevét viselő kávézó alapítóival
„Isten sosem fárad bele a megbocsátásba” – ha csak annyit ér el a Café Francesco, hogy ez a falára írt üzenet bevésődik a szívekbe, már megérte.
Mit is jelent manapság az, hogy keresztény Európa? És miért tiltakoznak ez ellen annyian?
A nyitókép illusztráció (vasarnap.hu)
„A vallás egyre kevesebbeknek jelent fix eligazodási pontot a napi zűrzavarban és ami a legnagyobb probléma, hogy a helyét nem vette át semmi más. Az emberek tömegei így mindenféle fogódzó nélkül élik a mindennapjaikat.
Fényfákat állítanak, leFényfákat állítanak, leveszik a kereszteket, sőt extrém esetben még a templomokat is lerombolják. A fogódzó nélküliség viszont frusztrációhoz vezet, amelyet látunk is, ha körbenézünk elsősorban Nyugat-Európában. Régen a vallás, az egyház, a lelki vezető támaszt is jelentett, segítséget a napi problémák megoldásában, egy olyan bástyát, amelyhez fordulni lehetett mindenféle bajainkkal.
Ma ezt sokan a pszichológusnál oldják meg, akik gyakorlatilag a papok helyét vették át a lelki vigasz nyújtásában és önmagunk megismerésében.
Európa tehát tiltakozik a keresztény gyökerei ellen, csakhogy azok továbbra is áthatják a mindennapjait. A legfontosabb ünnepek továbbra is az egyházhoz kapcsolódnak és a kontinens országainak többségében továbbra is munkaszüneti napként vannak nyilvántartva. Az egyes országok különböző ünnephez vagy jeles naphoz köthető szokásai, hiedelmei szinte kivétel nélkül vallási alapúak még akkor is, ha ezt már kevéssé hangoztatják. És ha egy nagyon materiális szempontot is ide akarok hozni, a nyugat-európai országok turisztikai vonzerejének és ebből a szektorból származó bevételeinek egy jelentős részét adják azok a műemlékek, templomok, épületek, amelyeket a vallás nevében, Isten előtt tisztelegve, vagy valamilyen valláshoz köthető célból építettek fel.”
Ezt is ajánljuk a témában
„Isten sosem fárad bele a megbocsátásba” – ha csak annyit ér el a Café Francesco, hogy ez a falára írt üzenet bevésődik a szívekbe, már megérte.