Azzal érvelnek tehát, hogy magát a liberalizmust, az egyéni, kisebbségi jogok, a tolerancia, a vallás- és szólásszabadság fenntartását is csak ezen az úton lehet megőrizni az iszlamista fanatikusoktól, a demokrácia ellenségeitől.
Míg a nyugati világ egyes államai ebbe az irányba haladnak, addig
Amerika a „szélesre nyitott republikanizmus” rendszerét építi, amely szabadabb, mint Nagy-Britannia, és nyitottabb a világra, mint Magyarország,
ugyanakkor hiányoznak belőle a konszenzusokat érvényesítő mechanizmusok.
Az európai jövő zártabbnak, az amerikai nyitottabbnak tűnik – írja a szerző –, az amerikai nyitottabb mind a liberalizmus, mind a posztliberalizmus különböző fajtáira, nyitottabb az eljövendő új világra.