az állításokban annyi igazság mindenképp volt, hogy 2024 szeptemberében Németország 65 százalékban megújuló forrásokból termelt villamos energiát: a legtöbbet szélből, a harmadik legtöbbet napenergiából. Jó, hát a második legtöbbet viszont szénből, így összességében a német villamosenergia-termelés karbonintenzitása szeptemberben 31 százalékkal haladta meg a magyarországit, de ne vesszünk el a részletekben.
Igen ám, de beköszöntött a november.
Mire a falevelek lehullottak, mire a pennsylvaniai szavazatok többségét megszámolták, és mire a német pénzügyminiszter fölrúgta az asztalt, az időjárási viszonyok is megváltoztak, ráadásul sajnos nem 360 fokkal: november 6-án, az elnökválasztás másnapján
a bő 30 ezer német szélturbina gyakorlatilag leállt,
adott időpontban a 63 000 megawattórás áramfogyasztáshoz képest a ködlepte naperőművekkel együttvéve sem sikerült többet összekaparniuk 115 megawattóránál; az egész napot tekintve az országban rendelkezésre álló villamos energia 0,49 százalékát adta a szél és 2,91 százalékát a nap.