Akár fél napos áramkimaradások is lehetnek a télen Ukrajnában, de van rosszabb forgatókönyv is a Politico szerint.
Fotó: MTI/EPA/Toreck/Oleh Petraszjuk
Ukrajna az eddigi legkeményebb téllel néz szembe a háború kitörése óta, mivel nagy energiahiány fenyegeti – írja a Politico. Kijevben napi 8-20 órás áramszünet várható az orosz támadások miatt. Ukránok ezrei versenyeznek az idővel, hogy újjáépítsék, megvédjék és fejlesszék azt az energiarendszert, amely elvesztette energiatermelő kapacitásának felét – írja a brüsszeli lap. Bonyolítja a kihívást, hogy Oroszország légi támadásai miatt Ukrajna többnyire a nukleáris infrastruktúrára támaszkodik, amely továbbra is védtelen a rakétacsapások ellen. És – teszik hozzá – nem maradt elég idő a javításra.
A szakértők már most is olyan energia-adagolást jósolnak, amely miatt az emberek a nap nagy részében áram nélkül maradnának. Ha hozzávesszük a hideget és az atomenergia-rendszert érő csapásokat, Ukrajnában akár napi 20 órás áramszünet is lehet”
– mondja Olekszandr Harcsenko, az Energiaipari Kutatóközpont ügyvezető igazgatója és az ukrán kormány energiaügyi tanácsadója.
Ez azt jelenti, hogy nincs fűtés az otthonokban, nincs áram a háborúhoz nélkülözhetetlen gyárakban, és az ukránok menedéket keresve elhagyják az országot.
A háború alatt eddig minden tél kihívásokkal teli volt Ukrajnában, de a következő szezon több hónapig tartó, az ország energetikai infrastruktúrájára mért orosz légicsapás-sorozat után köszönt be – írja a Politico.
Csak augusztus végén Moszkva több mint kétszáz rakétát és drónt lőtt ki az ország energiatermelő létesítményeire, ezzel lezárva azt a támadássorozatot, amely több mint kilenc gigawattal csökkentette Ukrajna villamosenergia-termelési kapacitását”
– mondja Gennagyij Riabcev, az ukrán Nemzeti Stratégiai Tanulmányok Intézetének vezető kutatója. energiapiaci szakértő a lapnak.
Ez azt jelenti, hogy odavan nyolc erőmű és nyolcszáz fűtéssegítő létesítmény. Az ukrajnai atomerőművek elleni támadások különösen súlyos következményekkel járnának – mondta Harcsenko. A kijevi reaktorok jelenleg az ország teljes teljesítményének 60 százalékát adják, és az ezeket az erőműveket támogató energetikai infrastruktúrát érő rakétacsapások leállíthatnák őket. A legrosszabb esetben napi húsz óra esne ki, a realista forgatókönyv szerint pedig 8-14 órányi napi áramkimaradás lesz – teszi hozzá a lap.
A spanyol villamosenergia-hálózat alkalmatlansága a szokatlanul magas napenergia-kínálat kezelésére kulcsfontosságú tényező volt a hétfői katasztrofális áramszünetben, állítják korábbi szabályozó hatóságok és néhány szakértő.
A Financial Times felmérése szerint a globális vállalatok vezetői egyre inkább a megújuló energiaforrások felé fordulnak, ám a zöldátállás nem mentes a kihívásoktól.
Az amerikai lap szerint az Ibériai-félszigetet érintő áramszünet felveti a kérdést, hogy mennyire ellenálló az elektromos energiaellátó infrastruktúra Európában.
A legkülönfélébb helyzetekbe került az Ibériai-félsziget több tízmillió lakója a minapi nagy áramszünet miatt. Ott élő vagy épp ott nyaraló magyarok is érintettek voltak a történtekben – az Andalúziában élő Andreát kérdeztük, ő mit élt át.
Úgy tűnik, az eszme megint megpróbált diadalt aratni a józan ész felett. A józan ész pedig válaszolt.
A pali még megvan, csak közben átváltozott, mint a kafkai Gregor Samsa.
A jobboldali véleményvezér szerint „teljes pályás letámadás” indult ellene.
