Akár fél napos áramkimaradások is lehetnek a télen Ukrajnában, de van rosszabb forgatókönyv is a Politico szerint.
Fotó: MTI/EPA/Toreck/Oleh Petraszjuk
Ukrajna az eddigi legkeményebb téllel néz szembe a háború kitörése óta, mivel nagy energiahiány fenyegeti – írja a Politico. Kijevben napi 8-20 órás áramszünet várható az orosz támadások miatt. Ukránok ezrei versenyeznek az idővel, hogy újjáépítsék, megvédjék és fejlesszék azt az energiarendszert, amely elvesztette energiatermelő kapacitásának felét – írja a brüsszeli lap. Bonyolítja a kihívást, hogy Oroszország légi támadásai miatt Ukrajna többnyire a nukleáris infrastruktúrára támaszkodik, amely továbbra is védtelen a rakétacsapások ellen. És – teszik hozzá – nem maradt elég idő a javításra.
A szakértők már most is olyan energia-adagolást jósolnak, amely miatt az emberek a nap nagy részében áram nélkül maradnának. Ha hozzávesszük a hideget és az atomenergia-rendszert érő csapásokat, Ukrajnában akár napi 20 órás áramszünet is lehet”
– mondja Olekszandr Harcsenko, az Energiaipari Kutatóközpont ügyvezető igazgatója és az ukrán kormány energiaügyi tanácsadója.
Ez azt jelenti, hogy nincs fűtés az otthonokban, nincs áram a háborúhoz nélkülözhetetlen gyárakban, és az ukránok menedéket keresve elhagyják az országot.
A háború alatt eddig minden tél kihívásokkal teli volt Ukrajnában, de a következő szezon több hónapig tartó, az ország energetikai infrastruktúrájára mért orosz légicsapás-sorozat után köszönt be – írja a Politico.
Csak augusztus végén Moszkva több mint kétszáz rakétát és drónt lőtt ki az ország energiatermelő létesítményeire, ezzel lezárva azt a támadássorozatot, amely több mint kilenc gigawattal csökkentette Ukrajna villamosenergia-termelési kapacitását”
– mondja Gennagyij Riabcev, az ukrán Nemzeti Stratégiai Tanulmányok Intézetének vezető kutatója. energiapiaci szakértő a lapnak.
Ez azt jelenti, hogy odavan nyolc erőmű és nyolcszáz fűtéssegítő létesítmény. Az ukrajnai atomerőművek elleni támadások különösen súlyos következményekkel járnának – mondta Harcsenko. A kijevi reaktorok jelenleg az ország teljes teljesítményének 60 százalékát adják, és az ezeket az erőműveket támogató energetikai infrastruktúrát érő rakétacsapások leállíthatnák őket. A legrosszabb esetben napi húsz óra esne ki, a realista forgatókönyv szerint pedig 8-14 órányi napi áramkimaradás lesz – teszi hozzá a lap.
Amerika strukturális válságban, Trump vámokkal zsarol, Kína pedig gazdaságilag már előzi Amerikát – de lesz ebből valódi háború? Ukrajna közben nyomulna az EU-ba, miközben Brüsszel már recseg.
A háború néhány éve gyökeresen megváltoztatta Kárpátalja népességét: a magyarok egyre fogynak, és a folyamatnak még messze nincs vége. Akik kitartottak, most azért küzdenek, hogy a háború elől elmenekült férfiak egyszer hazatérhessenek a családjukkal. Riportunk Ukrajna magyarlakta vidékéről.
Ha hozzányúlnak ehhez az objektumhoz, megjárják.
„Európában a magyar gáz- és áramárak messze a legkisebbek” – közölte a kormánybiztos.
Ez volt a legmagasabb szintű orosz látogatás az Ukrajna elleni háború 2022-es kirobbanása óta.
Németh Szilárd Bécsben is látogatást tett, ahol megtudta, a gázért mintegy hatszor, az áramért pedig ötször annyit fizetnek az osztrákok, mint a magyarok.
Cikksorozatunk legújabb részében feltárjuk, hogy a környezetvédelmi mozgalmak és NGO-k hogyan használják fel a klímavédelmet a globalista érdekek érvényesítésére.
Dull Szabolcs, a Telex egykori főszerkesztője politikai hibának nevezte Kollár Kinga Európai Parlamenti képviselő európai parlamenti beszédét.
