Egymás haját tépik a demokraták: ki viszi el a balhét a totális választási bukásért?

Nyitókép: Egy eldobott Harris/Walz poszter a demokrata jelölt eredményváróján/Kohei Choji / Yomiuri / The Yomiuri Shimbun via AFP

Rosszabbul nem is alakulhatott volna a 2024-es választás a Demokrata Párt számára: elvesztették az elnökséget, a szenátust, és a képviselőházat is. Mivel Amerikában a kultúra, az üzleti világ, az egyetemek és a média jelentős részét a demokraták uralják, ezért meglepetésként érte őket Trump győzelme, hiszen a felmérések, és az elemzések is mind Kamala Harris győzelmét jósolták. A politikusok és a párt aktivistái 2016-ban szinte azonnal az utcára vonultak, ezúttal azonban a letargia az uralkodó érzés.

A párt két táborra látszik szakadni: a centristák szerint a progresszívokból lett elege a szavazóknak: kár volt támogatni a gender ideológiát és kizárólag az abortusszal kampányolni, míg a progresszívok a szavazókra mutogatnak. 

Ki a hibás? A progresszívek!

A választás óta eltelt egy hétben a legtöbb nagy amerikai lap részletes elemzéseket jelentetett meg azzal kapcsolatban, hogy mi okozhatta a Demokrata Párt rossz eredményeit. 

Ritchie Torres New York-i kongresszusi képviselő kijelentette: a progresszívok segítettek Donald Trumpnak abban, hogy megnyerje a választást. „Donald Trumpnak nincs nagyobb barátja, mint a szélsőbaloldal, amelynek sikerült történelmi számban elidegenítenie a latinókat, feketéket, ázsiaiakat és zsidókat” – írta az X-en. A képviselő szerint a BLM mozgalom rendőr-ellenessége, a palesztin-aktivizmus, és az identitáspolitika elijesztette az embereket. 

Hasonló nézeteket fogalmazott meg a New York Times riporterének Seth Moulton Massachusetts állam egyik kongresszusi képviselője: „A demokraták túl sok időt töltöttek azzal, hogy ne sértsenek meg senkit, ahelyett, hogy brutálisan őszinték lettek volna azokkal a kihívásokkal kapcsolatban, amelyekkel szembenéznek az amerikaiak.” Külön kitért a gender kérdésre:

A párt centrista tagjainak véleményét visszhangozták az elemzések is. Az Axios washingtoni székhelyű lap is kijelentette: a szavazók elutasították a „puha liberalizmust.” Az Axios kiemelte, hogy az elmúlt években a liberálisok által vezetett városokban megnőtt a bűnözés, a belvárosokban a járdákon drogosok fekszenek, sátortáborok állnak a parkokban, és a szállodákban turisták helyett illegális migránsokat helyeznek el. A legtöbb demokrata város, ha volt lehetősége rá visszautasította ezt, például Portland városa olyan polgármestert választott, aki a sátortáborok felszámolását ígérte. 

Bernie Sanders szocialista képviselő például az elitet hibáztatta, amiért nem foglalkoznak az átlag emberek problémáival. „A Demokrata Párt egyre inkább az identitáspolitika pártjává vált, ahelyett, hogy megértette volna, hogy az emberek túlnyomó többsége ebben az országban a munkásosztályhoz tartozik. Az a trend, hogy a munkások elhagyják a Demokrata Pártot, a fehérekkel kezdődött, és felgyorsult a latinók és a feketék körében” – állította Sanders. 

A Rolling Stones a választás után interjút készített James Zogbyval, a Demokrata Nemzeti Bizottság tagjával, aki szerint a pártnak újra kell gondolnia a saját identitását. 

Ki a hibás? A szavazók!

A progresszívok szerint azonban nem velük van a baj, hanem a szavazókkal. „Rendszerszintű problémáink vannak Amerikában, és nem tehetünk úgy, mintha az eredmény el lenne szigetelve az Amerikai Egyesült Államok társadalmi-gazdasági, kulturális kontextusától” – mondta Gladys Francis, a Howard Egyetem dékánhelyettese. „A patriarchátus nagy dolog. A nőgyűlölet nagy. A rasszizmus nagy. És úgy gondolom, hogy ezt az eredményt ezen az interszekcionális szemüvegen keresztül kell vizsgálnunk.” 

Ezt visszhangozta a New York Timesnak a Kongresszus progresszív csoportjának vezetője Pramila Jayapal, aki szerint nem szabad az előítéltekre és a dezinformációra hallgatni, és továbbra is küzdeni kell a transz jogokért és egyéb progresszív ügyekért. 

Az MSNBC egyik adásában Eddie Glaude, a Princeton tanára kijelentette: nem a rossz gazdasági helyzet miatt, hanem rasszizmusból támogatták az amerikaiak Trumpot, szerinte a szavazókat megzavarta az, hogy a reklámokban félvér gyerekek szerepelnek és megijedtek, hogy veszélyben a fehér lakosság.  

Ki a hibás? Biden!

Amiben azonban a párt progresszíc és cetnrista tagjai is egyetértenek: Joe Biden a bukás igazi felelőse. Még Kamala Harris kampányának laposságát is a Bidentől kölcsönvett tanácsadókra kenik. A CNN egyik elemzője például Harris tanácsadóit hibáztatta, hogy nem adott interjúkat. 

Bident hibáztatta Nancy Pelosi is, a párt egyik vezető alakja, aki korábban azt mondta, hogy Biden arcát is rá kellene vésetni a Mount Rusmore-ra, mert annyira jó elnök volt. Pelosi ennek ellenére a választás után azt sugallta, hogy mindent Biden rontott el: a New York Timesnak azt mondta, azt várták, hogy miután az elnök félreáll, nyílt előválasztás lesz, amelyen több demokrata jelölt versengett volna az elnökjelöltségért. De mivel Biden azonnal beállt Kamala Harris mögé, nem lehetett előválasztást tartani – panaszkodott Pelosi. 

Számtalan cikk született arról, hogy Bidennek előbb ki kellett volna kilépnie a versenyből, mert akkor több ideje lett volna Kamala Harrisnek kampányolni. Ez utólag azért sem jogos kritika, mert a demokraták hónapokon, sőt éveken át összezártak Biden mögött, és megtámadtak mindenkit, aki megkérdőjelezte az egészségügyi állapotát, így ők maguk voltak azok, akik nem engedték Biden visszalépését. 

Kamala Harris kampányát a republikánus kommentátorok darabokra szedték: szerintük nem volt valódi üzenete, nem ismerték meg a szavazók, nem volt megnyerő, azonban a demokrata oldalon kevés kritika érte. Kamala Harris az identitás politika következtében emelkedett fel, azonban az elnökválasztás megmutatta ennek a korlátait. Most két éve van a pártnak, hogy tanuljon a történtekből és megpróbálja korrigálni a hibákat.