Ma a politikusok súlyos árat fizethetnek azért, ha meg akarják védeni országuk határait az illegális migrációtól. Ennek ellenére egyre több helyen vezetnek be szigorúbb intézkedéseket a bevándorlás megfékezésére.
FOTÓ: REUTERS / NURPHOTO / GABRIELE MARICCHIOLO
A nyugati világban továbbra sem csillapodik a migrációs vita. Az illegális bevándorlásból fakadó problémák olyan szintre emelkedtek, hogy szinte nincs nyugati társadalom, ahol a lakosság ne követelne szigorítást. Sok esetben azonban hiába van meg a politikai akarat a határvédelemre, az emberjogi szervezetek vagy akár a bíróságok is megakadályozzák a politikusokat abban, hogy fellépjenek az illegális migráció ellen. Ez történt Olaszországban Matteo Salvinivel, a Liga párt vezetőjével. Az ország évek óta küzd azzal, hogy a migránsok az olasz partokat használják Európa kapujaként. Az emberek egy része csónakon érkezik, más része olyan civil szervezetek hajóján, amelyek a tengeren átveszik a ladikokból a bevándorlókat. Emlékezetes: 2019-ben Salvini belügyminiszterként nem engedélyezte, hogy Lampedusán kikössön egy 147 migránst szállító hajó, amelyet az Open Arms nevű nonprofit szervezet működtetett. A politikus elmondása szerint az embercsempészeket szerette volna elriasztani a kikötők lezárásával, egy bírósági végzés azonban felülírta a miniszteri döntést, és a hajó három hét után kiköthetett a szigeten.
Az ügy miatt 2021-ben Salvinit bíróság elé állították, és
az ügyészek azzal vádolják, hogy emberrablást, valamint kötelességszegést követett el.
A tárgyalás nagy médiafigyelmet kapott, az ügyészség egyik tanúja Richard Gere színész volt, aki ott volt az Open Arms hajóján. A BBC beszámolója szerint októberben születhet ítélet. Matteo Salvini azzal érvel, ő csak meg akarta akadályozni, hogy Olaszország „egész Európa menekülttáborává” váljon.
Giorgia Meloni kormányfő is felháborodottan nyilatkozott a miniszterelnök-helyettes ügyével kapcsolatban. Az X-en közölte: Salvini csak a munkáját végezte, s a határok védelme kötelesség, nem bűncselekmény. A Statista adatai szerint 2019-ben jelentősen csökkent azoknak a száma, akik megkíséreltek partra szállni Olaszországban, 2023-ban azonban drámai növekedés következett be: 157 ezren érkeztek hajóval illegálisan olasz földre. Ez az adat 2015 és a rekordévnek számító 2016 számai között van. Olaszország tavaly megállapodást kötött Albániával, hogy a tengeren kimentett migránsok egy részét oda küldik, és a menedékkérelmüket is ott bírálják el, ezzel csökkentve az illegálisan bevándorlók számát.
Az Egyesült Államokban szintén forró téma a migráció, olyannyira, hogy a választási kampány egyik fő ügyévé vált. A demokrata pártiak azt állítják, azért okoz súlyos gondokat a bevándorlás, mert a republikánusok idén elgáncsolták a határral kapcsolatos törvénytervezetet, a jobboldal viszont azzal érvel, hogy a kormányzat nem tartatja be a jogszabályokat. Tény, hogy Joe Biden elnök 2021-es hivatalba lépése óta az adatok szerint több mint 10 millió illegális határátlépés történt – ez nem 10 millió embert jelent, mert akit visszaküldenek, az lehet, hogy újból próbálkozik. Mark Krikorian, a bevándorlási kérdések szakértője, a Center for Immigration Studies kutatási szervezet ügyvezető igazgatója a Mandinernek adott interjújában tavaly kifejtette: elsősorban nem a belépésekkel van a baj, hanem azzal, ami utána történik. „A fő probléma az, hogy a kormányzat durván megsérti a törvényt, és több százezer külföldit enged szabadon, olyanokat, akiknek nincs vízumuk, nincs joguk belépni az országba. Csak úgy beengedik őket az Egyesült Államokba. Ez nem csupán migrációs válság, hanem politikai válság is. A kormány nem hisz a bevándorlási törvények betartatásában, ezért úgy döntött, hogy nem tartatja be őket.” Amiatt, hogy a kormányzat nem tartatja be a törvényeket, a republikánus kormányzók egyéni megoldásokkal próbálkoznak. A texasi Greg Abbott például a Demokrata Párt ellen fordította a nyitott határok politikáját, és 2022-ben úgy döntött, az illegálisan érkezőket demokrata vezetésű városokba, köztük New Yorkba buszoztatja. Ez a New York Post beszámolója szerint azt eredményezte, hogy az illegális bevándorlás már nemcsak a határ menti államokat érinti, hanem olyan államokat is, amelyeknek eddig nem kellett szembenézniük a migráció következményeivel.
Nagy vita alakult ki azután, hogy Kamala Harris alelnök azt állította: ha elnök lesz, határozottan fel fog lépni az illegális bevándorlás ellen. A republikánusok rámutattak, Joe Biden egyik első lépése az volt, hogy megszüntette Donald Trump vonatkozó elnöki rendeleteit, amivel gyakorlatilag kinyitotta a déli határt. Több állam is azzal küzdött, hogy ha megpróbálta betartatni a törvényeket, akkor az igazságügyi minisztérium pert indított ellene. A kormányzat például beperelte Texast, amiért lehetővé akarta tenni a helyi hatóságoknak, hogy letartóztassák az illegálisan érkező migránsokat. Donald Trump egyik kiemelt üzenete a határvédelem helyreállítása; jelezte, hogy ő nem akadályozná az államokat és a hatóságokat a törvények betartatásában, emellett a deportálás lehetőségét is meglebegtette. Ha a republikánus jelölt győz novemberben, változások jönnek a mexikói határon, azonban számítani lehet arra, hogy az aktivista bírók mindent megtesznek az illegális migráció visszaszorítása és a határvédelem megnehezítéséért, ahogy tették az előző Trump-kormányzat idején.
Magyarország szintén évek óta küzd az illegális migráció megfékezéséért, s az utóbbi időben egyre több nyugati ország választ hasonló utat. Németország lezárta a határait, Franciaország új belügyminisztere ismét büntető törvénykönyvbe venné az illegális tartózkodást, és engedélyezné, hogy a deportálandókat hosszabb ideig tartsák őrizetben. Hollandia bejelentette minden idők legkeményebb migrációellenes jogszabályrendszerét, Svédország és Finnország kormánya is migrációellenes törvényekről tárgyal. Emlékezetes: az Európai Unió Bírósága szerint Magyarország uniós jogot sértett azzal, hogy korlátozásokat vezetett be az illegális migráció kezelésére, és kétszázmillió eurós bírságot szabott ki, amely naponta újabb egymillió euróval növekszik, ha a jogsértés fennáll. A kormány erre válaszul bejelentette, hogy busszal fogja Brüsszelbe szállítani az illegálisan bevándorlókat. „Ha Brüsszel továbbra is ragaszkodik a Magyarországot a migráció miatt büntető döntéséhez, akkor megkapja, amit akar, és Brüsszel főterére fogjuk szállítani a Magyarország kapuját döngető migránsokat” – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök hétfőn az Országgyűlésben.
A döntés akár az Orbán Viktor fémjelezte Patrióták Európáért és a szintén jobboldali Európai Konzervatívok és Reformerek jövőbeli egyesülését is eredményezheti.
Az olasz kormányfő az ECR elnöki tisztségére Mateusz Morawiecki volt lengyel miniszterelnököt jelölné.
Az ABC News egy „elnöki alapítvány és múzeum” számára pengethet ki Trumpnak 15 millió dollárt.
„Európának MEGA-múltja van, építsünk neki MEGA-jövőt!” – mondta a volt lengyel miniszterelnök Rómában.
A Forbes egyszerű példával illusztrálta a helyzetet.
Jövő hét szerdán Brüsszelben kerülhet sor a találkozóra Mark Rutte NATO-főtitkár és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök között, amely a békefenntartó erők Ukrajnába küldésének lehetőségeiről fog szólni.
Nem tudjuk, hogy egyáltalán létezik-e tényleges, konkrét magyar javaslat a tűzszünetre.
A döntés akár az Orbán Viktor fémjelezte Patrióták Európáért és a szintén jobboldali Európai Konzervatívok és Reformerek jövőbeli egyesülését is eredményezheti.
