„Egyesült Államok nélkül a NATO gyakorlatilag nem létezik” – kemény üzenetet küldött Donald Trump a NATO-tagoknak
Ezt várja el a volt elnök újraválasztása után.
És nem csak azért, mert Olaf Scholz kancellár szemérmetlenül kampányolt Bidennek.
Nyitókép: Mandel Ngan / AFP
***
Nagyon pesszimisták a német politikusok, már ami Donald Trump visszatérését illeti az elnöki székbe – írta meg a Euronews, miutámn Joe Biden csütörtök este Berlinben méltatta a transzatlanti szolidaritást, és az Ukrajna megsegítésén fáradozó nyugati vezetőkkel tárgyaljon.
Ami azt illeti, ez volt az utolsó elnöki látogatása, és a jelenlegi kiélezett verseny Kamala Harris és Donald Trump között aggodalommal tölti el a regnáló német kormány embereit. Elsősorban az, hogy Trump ismét hajlana visszavonultatni Amerikát a világcsendőri szerepéből, ami egyszersmind kellemetlen lenne azoknak az országoknak, amelyek eddig elhanyagolták a fegyverkezést az amerikai ingyenernyőben bízva.
Ezt is ajánljuk a témában
Ezt várja el a volt elnök újraválasztása után.
Scholz most is csodálatát fejezte ki Biden iránt, szerdán azt mondta a Bundestagban, hogy neki köszönhető a kapcsolatok hihetetlen javulása az elmúlt években. De júniusban – amikor még Biden volt Trump kihívója, és nem szedték le a demokrata milliárdosok –
skrupukusok nélkül nélkül kijelentette az olaszországi G7-csúcson, hogy jobban szeretné, ha Biden győzne, és nem Trump.
Ugyanakkor az ellenzéki pártok bírálták a kormányt, amiért nem készül fel erre az eshetőségre. A jobbközép ellenzéki CDU például szorgalmazza, hogy építsenek kapcsolatokat Trumppal. „Nem szabad elkövetnünk azt a hibát, mint a legutóbbi elnöksége idején” – mondta a párt egyik politikusa a helyi sajtónak.
A Körber Stiftung alapítvány felmérése szerint a németek több mint 80 százaléka úgy gondolja, hogy Trump elnöksége negatív hatással lenne a transzatlanti kapcsolatokra – idézi a Euronews, amely szerint egy lehetséges, új Trump-elnökség negatív megítélése a korábbi hivatali évei miatt alakulhatott ki, amikor Trump rendszeresen összetűzésbe került Angela Merkel akkori kancellárral.
Összecsaptak többek között
Merkel pedig a 2017-es szicíliai G7-csúcs után arra a következtetésre jutott, hogy „nekünk, európaiaknak valóban a saját kezünkbe kell vennünk sorsunkat”.
Trump elnöksége a végéhez közeledve arra utasította a Pentagont, hogy vonja ki a Németországban állomásozó több mint 12 ezer amerikai katonát, mert megelégelte, hogy a német kormány nem hajlandó többet költeni a védelemre.
Közben persze attól is tartanak a németek, hogy Trump leállítja az amerikai segélyeket Volodimir Zelenszkij kormányának. Márpedig a republikánus elnökjelölt már utalt ennek a lehetőségére, és Zelenszkijjel sem felhőtlen a viszonya.
Ezt is ajánljuk a témában
Keményen kiosztotta az ukrán elnököt a republikánus elnökjelölt.
Márpedig ha a legnagyobb donorállam kiszáll, vagy csökkenti a támogatásokat, az azt jelenti, hogy más európai országoknak is növelniük kell a hozzájárulásukat. E kérdésben a német kormány maga sem egységes:
Scholz maga azért nem menne el a falig, zöldpárti szövetségesei viszont gond nélkül, mint az a Taurus-cirkálórakéták kapcsán már idejekorán kiderült.
Ezt is ajánljuk a témában
Hosszú vitatkozások zárultak le azzal, hogy Olaf Scholz német kancellár szombaton közölte: végleges döntésük, hogy Ukrajna nem kap a nagy hatótávolságú német cirkálórakétákból.
Persze Scholz megígérte az ukrán elnöknek, hogy tovább támogatják a háborúban, azonban a brutális német költségvetési hiány miatt kétséges, hogy ez mennyit jelent a gyakorlatban. Már csak azért is, mert a 2025-ös költségvetési tervezetben Németország növelte a NATO-hoz való hozzájárulását, de felére csökkentette Ukrajnának szánt forrásokat – említi meg a lap.