2028 és 2034 között az EB magához ragadná a teljes büdzsét. Jöhet a diktatórikus pénzosztás ideológia alapján.
Nyitókép: MTI/EPA/Olivier Matthys
Ahogy megírtuk, az Európai Bizottság szigorúbb szabályokat vezetne be, illetve magához ragadna több jogkört is az uniós költségvetés kifizetéseivel kapcsolatban. Eszerint 2028 és 2034 között az EB magához ragadná a teljes büdzsét, a források szétosztását pedig az általuk megszabott gazdasági és politikai reformok teljesítéséhez kötnék. A tervezet 1200 milliárd eurót, vagyis 485 ezer milliárd forintot érinthet.
A Magyar Nemzetnek ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász nyilatkozott az üggyel kapcsolatban.
„Az unióban tervezett újabb intézkedések aránytalanul nagy hatalmat adnának az Európai Bizottság (EB) költségvetési osztályának a pénzosztás terén, ami kedvezőtlenül érintheti a régiókat, a mezőgazdaságot, a törvényhozókat és a költségvetési ellenőrzőket” – mondta.
Ifj. Lomnici Zoltán szerint a központosítás azért is veszélyeztetné az európai projekt jövőjét, mert kizárná a régiókat és városokat: a jelenlegi 530 programot egyetlen tagállami költségvetési alapba vonnák össze. A befektetéseket a hagyományos területekről – például a mezőgazdaságról – más ágazatok, például a védelem irányába terelnék át, pedig napjainkban a közös agrárpolitika az EU költségvetésének nagyjából egyharmadát teszi ki.
Az alkotmányjogász leszögezte: az EB hatalomkoncentrációs törekvése ellentétes az Európai Unióról szóló szerződés több rendelkezésével is, így azzal az alapelvvel, hogy az unió a szabadság és az egyenlőség tiszteletben tartásának értékein alapul. Hozzátette:
a védelmi kiadások növelése az agrártámogatások rovására azzal állna ellentétben, hogy az EU célja a béke, illetve az általa vallott értékek és népei jólétének előmozdítása.
Kérdéses, hogy a dokumentum kiötlői gondoltak-e arra, hogy feladatainak ellátása során az EB-nek teljes mértékben függetlennek kell lennie, mondja el a szakember.
Hangsúlyozza: az uniós szabályozás alapján az EB a költségvetést a tagállamokkal együttműködve, saját felelősségére és az előirányzatok keretein belül hajtja végre a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elveinek tiszteletben tartásával. Ennek értelmében az EB-nek nincs lehetősége arra, hogy önállóan, egyoldalú feltételekhez kösse a pénzek kezelését – hívta fel a figyelmet ifj. Lomnici Zoltán.
Az alkotmányjogász kiemelte: ahogy a hazánkkal szemben az Európai Unió Bírósága által kiszabott 200 millió eurós bírság is egyfajta bosszúként értékelhető, úgy ez a tervezett „pénzügyi innováció” is politikai bosszú Magyarország és más, a fősodortól eltérő álláspontot képviselő országok ellen.
Brüsszel célja, hogy ezekre az államokra rákényszerítse saját ideológiáját, különösen olyan kérdésekben, mint a migráció, a háború és a genderpropaganda.
Megtudtuk: az ilyen jellegű feltételek alkalmazása egy jövőbeli központosított rendszerben nagyobb kockázatot jelentene a magyar költségvetésre, mivel az EB kiterjesztett hatásköre révén nyomást gyakorolhatna az uniós támogatások felhasználásáról szóló nemzeti döntésekre, főként olyan különösen érzékeny kérdéskörökben, mint a migráció és a gyermekvédelem.
„A magyar kormány számára létfontosságú források csökkenhetnek, vagy szigorú feltételek köthetők, ami
közvetlenül befolyásolhatja a magyar költségvetés tervezését és végrehajtását, azaz jelentős beavatkozásként értelmezhető.
Fontos szempont, hogy a Politico által ismertetett intézményi reform az alapító szerződések konkrét rendelkezéseit sértené, valamint azok szellemiségével sem egyeztethető össze” – magyarázta ifj. Lomnici Zoltán.
Ezt is ajánljuk a témában
A brüsszeli lap által kiszivárogtatott „refromterv” miatt új politikai frontvonal alakult ki Brüsszelben.
Egyéves az CDU-CSU-SPD-koalíció! Mutatjuk a berlini kormány mérlegét.
Orbán Anita rögtön megígérte, véget vetnek az EU-val szembeni „zsaroláspolitikának”.
Az új bolgár miniszterelnök többször méltatta a volt magyar kormányfőt.
Eltökéltnek tűnik az Európai Bizottság elnöke.
„Elég a magyar emberek politikai okokból történő, hazugságokra alapozott büntetéséből” – jelentették ki.
Anders Fogh Rasmussen szerint fontos, hogy a tagok szembe tudjanak szállni az Egyesült Államokkal.
Az influenszer-kormányzás első jelei nem sok jót ígérnek. Vajon az abortusz ügyében is enged a liberálisoknak a kormány? És amennyiben igen, mi lesz erre a konzervatív szavazók válasza?
Boris Pistorius úgy látja: ma már egyre többen beszélnek arról, hogy a konfliktus „döntő, akár Ukrajna javára eldőlő szakaszába” léphetett.
A köztársasági elnök nagyon elegánsan és egyenesen viseli a miniszterelnök bántó viselkedését.
