Maia Sandu jelenlegi nyugatos elnök és kihívója, az oroszpárti Aleksandr Stoianoglu között választanak vasárnap a moldovaiak.
Nyitóképen: a nyugatos kormány ellen tüntetők a moldáv fővárosban (MIHAILESCU / AFP)
Az elnökválasztás első fordulója és az ezzel egy időben tartott EU-s népszavazás után vasárnap kerül sor a moldovai elnökválasztás második fordulójára.
Az első fordulóban a jelenlegi, EU-párti elnök, Maia Sandu a voksok 42 százalékát gyűjtötte be, míg a második helyen a szocialisták által támogatott Alexandr Stoianoglu futott be 26 százalékkal. Ezzel e két politikus jutott be a választás második fordulójába.
Moldova választási térképén jól látszik, hogy az ország centruma, kivált a főváros, Kisinyov környéke Sandut támogatta, míg Stoianoglu Moldova északi, keleti és déli peremvidéken tudott győzni.
Mint arról lapunk is beszámolt korábbi cikkeinkben,
Moldova évtizedek óta hánykolódik a keleti és a nyugati érdekszféra között.
A Szovjetunió korábbi tagállama a függetlenség elnyerése óta keresi a helyét. A lakosság nagy részét kitevő moldávok gyakorlatilag románok, ám moldávnak tartják magukat: a moldávok identitása, önképe az ország sorsát meghatározó, érzékeny téma. Ugyanakkor az országban nagy számú ukrán, orosz és gagauz kisebbség él, és rájuk is építve van egy hagyományos oroszbarát tábor is az országban. Moldova keleti peremvidékét pedig Transznisztria alkotja, amely évtizedek óta rendezetlen helyzetű, a szovjet hadsereg maradékának hatalma alatt álló terület.
Moldova jelenleg, Maia Sandu elnöksége alatt nagy lépéseket tett a nyugati integráció irányába: Sandu és szövetségeseinek célja az ország EU-csatlakozása. De az oroszpárti erők is aktívak az országban, a választás előtti kampány során mindent megtettek saját jelöltjeik helyzetbe hozásáért, még szavazatvásárlással is nyíltan házaltak.
Mint korábbi cikkünkbe írtuk: politikai térképet nemcsak a pártok és ideológiák közötti harc rajzolja ki. Moldova közéletében továbbra is jelentős szerepet játszanak az oligarchák, különösen Ilan Shor.
Az oroszpárti oligarcha fejenként 29 dollárt (10 ezer forint) ígért a választóknak,
ha regisztrálnak a kampányába, és még többet ígért azoknak, akik nemmel szavaznak az EU-tagság alkotmányba foglalására. Shor huszonéves bankvezetőként a fő szervezője volt annak a csalásnak, amelyben egymilliárd dollárnyi összeg tűnt el a moldáv bankrendszerből. 2017-ben hét és fél évnyi börtönre ítélték, 2019-ben szülőhazájába, Izraelbe menekült, a moldovai bíróság a távollétében súlyosbította az ítéletet tizenöt évre. Jelenleg Oroszországban él, és az állampolgárságot is megkapta.
Ezt is ajánljuk a témában
A közelgő moldovai elnökválasztás és EU-s népszavazás tétje: vége lesz a kelet-európai kis ország egyensúlyozásának, és elkötelezi magát az egyik irány mellett?
Az elnökválasztás mellett az EU-csatlakozás lehetőségéről is népszavazást tartottak az országban – arról, hogy az alkotmányba foglalják-e Moldova EU-csatlakozási szándékait.
A népszavazás eredménye nem is lehetett volna kiélezettebb:
a választók mindössze 50,46 százalékos többsége döntött az alkotmány kiegészítése, az EU-csatlakozás megcélzása mellett.
A két tábor egymásnak feszülése az elnökválasztás második fordulójában folytatódik, Sandu a nyugatos, Stoianoglu az oroszpárti erők jelöltjeként mérkőzik meg egymással.
Maia Sandu egy román határ menti faluban született, felnőve az Egyesült Államokban, a Harvardon is folytatott tanulmányokat. Dolgozott a Világbank moldovai irodájában, majd tanácsadója volt a Világbank igazgatójának.
Két washingtoni év után tért vissza Moldovába,
ahol oktatási miniszter lett, pártot alapított, majd politikai pályafutásának csúcsaként 2020-ban elnökké választották.
Ellenfele, Alexandr Stoianoglu a dél-moldovai gagauz vidéken született, maga is gagauz, vagyis a török etnikumú ortodox keresztény kisebbséghez tartozik. Jogászként végzett, végül a moldovai főügyészi tisztségig ívelt a karrierje. 2021-ben felfüggesztették hivatalából, letartóztatták korrupciós vádakkal, 2023-ban pedig el is bocsátották a főügyészi székből. Ugyanakkor abban az évben az Emberi Jogok Európai Bíróságán megnyerte a pert, eszerint sérültek a fair eljáráshoz való jogai az elmozdításához vezető ügyben.
Elnökjelölti víziói kapcsán elmondta: Moldovának mind Nyugat, mind Kelet felé vannak érdekei.
Nem lehet előre megjósolni kettejük párharcának végeredményét: egy még az első forduló előtt készült felmérés szerint ha a fenti két jelölt kerül a második fordulóba, Maia Sandu 40, Stoianoglu 36 százalékos támogatással rendelkezik, de 23 százalék a bizonytalanok vagy távolmaradók aránya. Stoianoglu ráadásul más oroszpárti jelöltek szavazóit is becsatornázhatja.
Az ukrán elnök egyenesen Donald Trumptól kért segítséget.
A miniszterelnök hangsúlyozta: „az EU-tagság nem biztonsági garancia, hanem érdemalapú folyamat”.
Rendkívül sikeres támadásokról számolt be az orosz sereg.
Könnyen lehet, hogy az orosz elnök valódi célpontja Európa.
Még Lengyelország is belátta, hogy egy háborúban álló országot felvenni a NATO-ba és az EU-ba nem épp a legokosabb dolog.
Brüsszel egyelőre nem tudott olyan ajánlást megfogalmazni, ami megvalósítható lenne a gyakorlatban és ne ütközne a tagállamok jogszabályaiba.
Szép kis történelmi párhuzamot vezet le Ulf Kristersson, de az valahogy kimaradt belőle, hogy Ukrajna mit tett a Barátság vezetékkel.
A miniszerelnök szerint a nyár jól alakult kormánypártok számára, de senki nem dőlhet hátra.
