Nem sajnálná a milliárdokat a finn exelnök.
Nyitókép: Dursun Aydemir / ANADOLU / Anadolu via AFP
Folytatta a tisztességben megőszült européer államférfiaktól rendelt jelentések sorát Ursula von der Leyen európai bizottsági elnök: Sauli Niinistö, Finnország 2012-től tavalyig regnáló köztársasági elnöke tegnap mutatta be jelentését Európa civil és katonai készültségének állásáról. A dokumentumot a Euronews szemlézte.
Niinistö nem kertel: azt javasolja, hogy az EU az amerikai elnökválasztás fényében küldjön erős jelzést a tengerentúlra azzal kapcsolatban, hogy kész finanszírozni a saját védelmi képességeit.
Ezért az exelnök az EU egybillió eurós hétéves költségvetésének ötödét (!) biztonságra és a válságokra való felkészülésre költené.
„A fenyegetések nem állnak meg a határainkon, hanem a gazdaságaink összekapcsolt szektorai között mozognak” – írja a jelentésben Niinistö, aki szerint „ha nem teszünk meg a biztonságunkért mindent, amit csak lehet, akkor nem várhatjuk, hogy ezt mások tegyék meg helyettünk”. Ezért van szerinte több pénzre szükség, mint ami most rendelkezésre áll, hiszen „az EU költségvetéséből most elérhető finanszírozás alatta van a stratégiai kontextus tekintetében szükséges szintnek”. Úgy fogalmaz, hogy a védelmi kiadások növelése „fontos jelzés az USA-nak és más kulcsfontosságú partnereknek is”.
A több pénzen kívül más fontos reformokat is javasol – például az európai titkosszolgálatok szorosabb együttműködését, amit (mivel ez tagállami hatáskör) igencsak nehéz megvalósítani. Niinistö célja, hogy az EU titkosszolgálati együttműködésének lépésről lépésre történő fejlesztésével
végül létrejöjjön az EU „teljeskörű titkosszolgálati együttműködési szolgálata”, amely leginkább a kémelhárítási feladatokat volna hivatott koordináni.
Niinistö a jelentésben kritizálja azt is, hogy az EU-nak jelenleg még nincs egyértelmű terve arra az eshetőségre, ha egy tagállamot katonai agresszió ér. „Minden tagállam területi integritása és politikai függetlensége elválaszthatatlanul összekapcsolódik. Ha az egyik tagállam biztonsága megrendül, az közvetlenül érinti a többi huszonhatot és az Unió egészét” – így a finn exelnök.
A jelentést lehetetlen annak kontextusa nélkül értelmezni: az Egyesült Államok november ötödikén új elnököt választ, az EU-nak pedig a jelentés szerint „pánikot okoz”, hogy a republikánus Donald Trump győzelme esetén az USA csökkentheti az Ukrajnának küldött hadisegélyt, vagy kihátrálhatna azon vállalásából, hogy támadás esetén megvédi a NATO tagjait. Eközben a Bizottság által márciusban bemutatott, 1,5 milliárd eurós keretösszegű Európai Védelmi Ipari Program (EDIP) már most rengeteg kritikát kap alulfinanszírozottsága miatt, s a következő költségvetési felülvizsgálat alkamával könnyen lehet, hogy találnak még pénzt a tagállamok erre a célra.
A Lengyelországban bevált forgatókönyv mentén ültetnének miniszterelnököt a magyarok nyakába. Ráadásul a kiszemelt politikust az elemzők szerint finoman szólva is „sakkban tudják tartani”.
Az Euractiv szerint túl elvakultak voltak a német politikusok: Belgium ellenállása valójában hasznos volt az EU számára.
Magyar Péter tízezredszerre beleszuggerálta a kamerába, hogy „az EU legszegényebb országa” – aztán befutottak az utolsó helyre a lettek, és lezárkóztak a bezzegésztek is. Francesca Rivafinoli írása.
Az elmúlt öt kormányzati ciklus adatai alapján a jelenlegi Orbán-kormány alatt emelkedett a legnagyobb mértékben a magyar lakosság jövedelme.
Három évtizede nem tapasztalt európai összefogás állíthatja meg az EU döntéshozóit.
A konzervatív tábor belső vitái nyílt szócsatába torkolltak: Shapiro élesen támadta Carlsont, aki gúnnyal és visszavágásokkal reagált a vádakra.
A Nyugat legsúlyosabb válságát éli 1945 óta, Európa lemaradt, az „erős emberek” kora jön – mondja a partizános évértékelőjében Tölgyessy Péter, aki szerint ebben a korszakban Magyar Péter politikája üres ígérethalmaz, stratégia nélkül. Nem egyértelmű, hogy választást tudna nyerni.
Az Ukrán Fegyveres Erők vezérkarának tájékoztatása szerint az orosz erők jelentős fölényben vannak élőerőben és haditechnikában is.
A korábbi védő kihagyta számításából a magyar középpályást.
