Nem sajnálná a milliárdokat a finn exelnök.
Nyitókép: Dursun Aydemir / ANADOLU / Anadolu via AFP
Folytatta a tisztességben megőszült européer államférfiaktól rendelt jelentések sorát Ursula von der Leyen európai bizottsági elnök: Sauli Niinistö, Finnország 2012-től tavalyig regnáló köztársasági elnöke tegnap mutatta be jelentését Európa civil és katonai készültségének állásáról. A dokumentumot a Euronews szemlézte.
Niinistö nem kertel: azt javasolja, hogy az EU az amerikai elnökválasztás fényében küldjön erős jelzést a tengerentúlra azzal kapcsolatban, hogy kész finanszírozni a saját védelmi képességeit.
Ezért az exelnök az EU egybillió eurós hétéves költségvetésének ötödét (!) biztonságra és a válságokra való felkészülésre költené.
„A fenyegetések nem állnak meg a határainkon, hanem a gazdaságaink összekapcsolt szektorai között mozognak” – írja a jelentésben Niinistö, aki szerint „ha nem teszünk meg a biztonságunkért mindent, amit csak lehet, akkor nem várhatjuk, hogy ezt mások tegyék meg helyettünk”. Ezért van szerinte több pénzre szükség, mint ami most rendelkezésre áll, hiszen „az EU költségvetéséből most elérhető finanszírozás alatta van a stratégiai kontextus tekintetében szükséges szintnek”. Úgy fogalmaz, hogy a védelmi kiadások növelése „fontos jelzés az USA-nak és más kulcsfontosságú partnereknek is”.
A több pénzen kívül más fontos reformokat is javasol – például az európai titkosszolgálatok szorosabb együttműködését, amit (mivel ez tagállami hatáskör) igencsak nehéz megvalósítani. Niinistö célja, hogy az EU titkosszolgálati együttműködésének lépésről lépésre történő fejlesztésével
végül létrejöjjön az EU „teljeskörű titkosszolgálati együttműködési szolgálata”, amely leginkább a kémelhárítási feladatokat volna hivatott koordináni.
Niinistö a jelentésben kritizálja azt is, hogy az EU-nak jelenleg még nincs egyértelmű terve arra az eshetőségre, ha egy tagállamot katonai agresszió ér. „Minden tagállam területi integritása és politikai függetlensége elválaszthatatlanul összekapcsolódik. Ha az egyik tagállam biztonsága megrendül, az közvetlenül érinti a többi huszonhatot és az Unió egészét” – így a finn exelnök.
A jelentést lehetetlen annak kontextusa nélkül értelmezni: az Egyesült Államok november ötödikén új elnököt választ, az EU-nak pedig a jelentés szerint „pánikot okoz”, hogy a republikánus Donald Trump győzelme esetén az USA csökkentheti az Ukrajnának küldött hadisegélyt, vagy kihátrálhatna azon vállalásából, hogy támadás esetén megvédi a NATO tagjait. Eközben a Bizottság által márciusban bemutatott, 1,5 milliárd eurós keretösszegű Európai Védelmi Ipari Program (EDIP) már most rengeteg kritikát kap alulfinanszírozottsága miatt, s a következő költségvetési felülvizsgálat alkamával könnyen lehet, hogy találnak még pénzt a tagállamok erre a célra.
Előre megjósolták, hogy üzemzavar keletkezhet a százhalombattai finomítóban, miközben Brüsszel egyik szócsöve arról ír, hogy a Trump–Putyin-csúcstalálkozó egyértelműen mutatja, hogy az Egyesült Államok és Oroszország külpolitikai érdekei egy ponton találkoznak. Az EU központjában elfelejtkeztek a saját pazarlásukról.
Kiadtak egy közös nyilatkozatot. Az orosz–ukrán háború végére azonban így nem lehet pontot tenni.
Alice Weidel exkluzív interjút adott lapunknak, amelyben hangsúlyozta: 2026-ban a szuverenitás és az Ursula von der Leyentől való függés közt kell választanunk.
Az Európai Unió nem föderális állam, hanem szuverén nemzetállamok együttműködése.
Megdöbbentő mértékű csalást és pénzügyi visszaéléseket tárt fel az uniós intézményeknél az Európai Számvevőszék legfrissebb éves jelentése.
Bővítik az Erasmus-programot, csak a magyarokat hagyják ki, miközben kinyitják a kapukat az afrikai és közel-keleti diákok előtt.
Az Európai Számvevőszék jelentése szerint hazánk szabályosan használja fel az uniós forrásokat.
A rendőrség tömegszerencsétlenséget okozó közúti baleset gondatlan okozása miatt nyomozást indított.
