A Nyugat nem tűri a gazdasági semlegességet, szerintük Orbán Putyinnal flörtöl, a NATO-t hanyagolja

Nyitókép: Orbán Viktor grúziai hivatalos látogatásra érkezik Tbiliszibe 2024. október 29-én  /  fotó: Vano SHLAMOV / AFP

Mint írtunk róla, a NATO-szövetséges tagállamok Magyarországra akkreditált nagykövetei és katonai attaséi szerdán az Egyesült Államok magyarországi nagykövetségén találkoztak, hogy megvitassák a magyar kormány „gazdasági semlegesség”-politikájának biztonsági vonatkozásait. 

A Politico terjedelmes cikkben foglalkozik az üggyel, miután úgy értesült, hogy 

A szövetséges államok képviselői az orosz és a kínai kapcsolatról szerették volna kérdezni őket.

Az uniós lap ezt a helyzetet úgy értékelte, hogy „a NATO Magyarországgal kapcsolatos frusztrációja elérte a forrpontot” – a katonai szövetség nehezményezi, hogy míg a magyar kormány saját szövetségeseivel nem ül le vitás kérdéseket megtárgyalni, addig a szövetség ellenfeleivel igen. 

A Politico megemlíti, hogy eközben Szijjártó Péter csütörtökön egy belarusz rendezvényen, a minszki biztonsági konferencián fog felszólalni Szergej Lavrov orosz és Basszám Szabbagh szíriai külügyminiszter társaságában.

Emellett idézik Orbán Viktort, aki 25 évvel ezelőtt miniszterelnökként bevezette Magyarországot a NATO-szövetségbe, de ma már a gazdasági semlegesség koncepcióját hangoztatva 

és „meg kell őrizni a kapcsolatokat kelet és nyugat felé is”.

Ez az álláspont Magyarországot egy problémás szövetségessé teszi a NATO-n és az EU-n belül, hiszen a Nyugat segíti akarja Ukrajnát, és szankcionálni akarja Oroszországot háborús agressziója miatt. Magyarország támogatás helyett gátolja az EU törekvését, hogy utófinanszírozza a tagállamok Ukrajnába irányuló fegyverszállításait, és akadályozza, hogy a nyugaton lefoglalt orosz vagyontárgyak értékét Ukrajna pénzügyi segítésére használják fel.

A cikk további részében a szerző felsorolja azokat a magyar diplomáciai lépéseket, amelyek szerinte aláásták az EU és a NATO geopolitikai erőfeszítésit, céljait. 

Egyebek mellett Orbán júliusban Moszkvába utazott, és 

 – ráadásul az EU-t felháborította, hogy Orbán az uniós soros elnök Magyarország vezetőjeként az EU képviselőjeként tüntette fel magát, miközben erre nem volt felhatalmazása.

Aztán a hét elején Tbilisziben gratulált a grúz kormányfőnek az újraválasztáshoz, miközben más uniós országok megfigyelői választási visszaélésekről, csalásról számoltak be. 

A Politico szerint a szövetségesek körében 

különleges kapcsolata van Moszkvával, és Kínában is lobbizik azért, hogy még több autógyárat építsen hazájában.

David Pressman, az Egyesült Államok budapesti nagykövete szerint az új magyar stratégiának, a „gazdasági semlegesség" politikájának, valamint a Moszkvától és Pekingtől való növekvő magyar függőségnek „biztonsági vonatkozásai vannak az Egyesült Államok és az euroatlanti érdekek szempontjából”.

A cikk emlékeztet: 

a világ legnagyobb védelmi szövetségéből, amely a Nyugat legérzékenyebb katonai titkait kezeli. Ezzel kapcsolatos a szövetség aggodalma: minden tagállam hozzáfér a titkos iratokhoz, a katonai hírszerzési dokumentumokhoz, így Magyarország is, és ha egy adott ponton a magyar és az orosz álláspontok nagyon hasonlóakká válnak, felmerülhet majd a kérdés: a magyar fél megoszt-e NATO-titkot az oroszokkal.

A NATO további sérelmei: Magyarország kiharcolt magának egy mentességet az alól, hogy részt vegyen a NATO Ukrajnának katonai segélyt és kiképzést nyújtó missziójában. A magyar kormány tavaly halogatta Svédország NATO-csatlakozási kérelmének ratifikációját, majd hónapokig húzta Mark Rutte NATO-főtitkár beiktatását.

Ugyanakkor a Politico-nak nyilatkozó NATO-tisztviselők 

katonákkal részt vesz a szövetség koszovói missziójában, és egy NATO-parancsnokságnak is otthont ad. 

Az uniós lap befejezésként emlékeztet, hogy Magyarország NATO-csatlakozását Orbán Viktor írta alá kormányfőként. Ünnepi beszédében Orbán elítélte azt a „természetellenes viszonyt”, amely hazáját függőségben tartotta Moszkvától, és 

„Mindannyian érezhetjük, a legközvetlenebbül, azt a valódi biztonságot, amelyet a NATO-tagság jelent” – fogalmazott 1999-ben a miniszterelnök.

--