Zelenszkij aggódik és korhol: nem elég a pénz, paripa, fegyver

Nyitókép: Sergei CHUZAVKOV / AFP

A nyugati védelmi miniszterek ramsteini találkozóján ismét részt vett Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, és bejelentette: több fegyvert kér, valamint engedélyt arra, hogy nyugati fegyverekkel lőhesse Oroszország területét.

A kérés annyiban nem volt meglepő, hogy már megérkezése előtt bejelentette. Az ukrán elnök az X-en a csúcsot megelőzően úgy fogalmazott: „Ahhoz, hogy megállíthassuk az orosz légiterrort, partnereink elkötelezettségére és eszközökre van szükségünk”.

és szükség van „erős hosszútávú döntésekre is partnereinktől ahhoz, hogy közelebb hozhassuk az igazságos békét, amiért küzdünk”.

Ramsteini beszédében az ukrán elnök kifejtette a fenti pontokat. Megköszönte, hogy a washingtoni NATO-csúcson országa légvédelmi eszközöket kapott, ugyanakkor jelezte, hogy ezek közül számos rendszert „még sok rendszer leszállítása várat magára”.

Zelenszkij ezen túlmenően jelezte: azt akarja, hogy nyugati szövetségesei engedélyezzék, hogy orosz területeket és 2022. február 24-e előtt is orosz megszállás alatt álló ukrán területeket támadhasson nyugati fegyverekkel. Az USA, az Egyesült Királyság és Franciaország felé fordulva azt mondta, hogy „közös bátorságunknak köszönhetően nagyon fontos műveleteket hajtottunk végre, különösen a Krímben”, melyeknek köszönhetően sikerült „újra biztonságot hozni a Fekete-tengerre és az élelmiszerexportunk számára”. Felpanaszolta azonban, hogy bár hivatalosan az orosz területeket érintő csapások kapcsán nem változott a nyugati politika, mégis „változásokat látunk az ATACMS, a Storm Shadow és a Scalp kapcsán – a rakéták és az együttműködés hiányát”. Úgy vélekedett, hogy „helytelen, hogy ilyen lépések vannak”, mert

„Az kell, hogy az orosz városok és az orosz katonák arról gondolkodjanak, mi kell nekik – béke vagy Putyin?” – kérdezte Zelenszkij.

Az Egyesült Államok és Németország egyelőre nem engedett ennek a kérésnek, számos NATO-szövetséges ugyanakkor igyekszik erről meggyőzni őket – egyelőre kevés sikerrel. Litvánia védelmi minisztere, Laurynas Kasčiūnas például azt állította, „nagyon sok ország támogatja”, hogy Ukrajna nyugati fegyvereket használhasson orosz területekkel szemben – ugyanakkor a döntő nem az, hogy hány ország támogatja ezt, hanem az, hogy az erre alkalmas fegyvereket szállító országok hogy vélekednek a kérdésről. Így aztán hiábavaló lehet Litvánia mellett Kanada ügyködése is a nyugati politika megváltoztatásán: bár Bill Blair védelmi miniszter támogatásáról biztosította az ukrán elnököt az ügyben, azt is jelezte, hogy Kanada nem tud Ukrajnának távolsági csapásmérő eszközöket szállítani.