Robert C. Castel: Van félnivalója a Hezbollah-robbantásokkal hírbe hozott magyar cégvezetőnek

Nyitóképen gyakorlatozó libanoni Hezbollah-fegyveresek. Forrás: ANWAR AMRO / AFP

Fotó: Mandiner/Földházi Árpád

Ismert: egy magyar céget is hírbe hoztak a Hezbollahhal szemben elkövetett tömeges támadással, amelynek során szöveges üzenetküldésre alkalmas eszközök, leánykori nevükön csipogók robbantak fel, feltehetőleg a beléjük rejtett, kis mennyiségű robbanóanyag segítségével. A robbanóanyagot valószínűleg egy (szintén feltehetőleg) izraeli hekkertámadás aktiválta.

akik a terrorszervezet eszközeit használták (vagyis praktikusan valószínűleg terroristák), közülük nyolcszázat súlyosan. Tizenkét ember meg is halt, sokaknak az arca, szeme sérült meg a kisebb robbanásoktól.

A magyar vállalkozás, a BAC Consultung tulajdonos-ügyvezetője, Cristiana Bársony-Arcidiacono megerősítette, hogy szerződésben állnak az eszközt forgalmazó tajvani Gold Apollóval; azonban azt állította, ők nem gyártották, csak közvetítettek az eszközök kapcsán. 

Mindennek ellenére alighanem a Közel-Kelet minden terroristája ismerheti már a zuglói bejegyzésű cég ügyvezetője nevét, aki kapcsán máris sokféle, vadabbnál vadabb teóriák merültek fel. 

Ha náluk szerelték össze vagy náluk került a robbanóanyag a csipogókba, akkor az hogyan történhetett? És a folyamatokban ki mindenkinek volt benne a keze a most látható végeredményig?

Hogy tiszta vizet öntsünk a pohárba, megkérdeztük Robert C. Castel Izraelben élő biztonságpolitikai szakértőt, aki már korábban megjósolta, hogy eszkalálódni fog a konfliktus Izrael és a síita, iráni támogatású, de Libanonban is erős Hezbollah között.  

A nulladik kérdés: hol hibázott a Hezbollah?

Castel lapunknak elmondta: ennél nagyobbat nem is bakizhattak volna a Hezbollahnál, mint ezzel az elsietett csipogó-beszerzéssel.

– mondta lapunknak a szakértő. 

Szerinte az operatív beszerzésnél a legbiztonságosabb, ha már nem tudja az ember lefedni a teljes ellátási láncot az alkatrészek gyártásától az összeszerelésen át a beszállításig és beüzemelésig, akkor olyan véletlenszerűségeket kell beletenni, mint például hogy előre nem tervezett módon besétálni egy-egy üzletbe, és ott vásárolni; hiszen akkor az ellenségnek sincs lehetősége felkészülni és hekkelt eszközöket eladni a szervezetnek.

„Minderre azért volt szükség, mert azt vették észre a terrorszervezetnél, hogy 

– magyarázta Castel –, az izraeli hadsereg lekapcsolta őket.

A megoldás az volt, hogy a Hezbollah kapkodva beszerzett egy tajvani gyártótól több ezer csipogót, bízva abban, hogy a régebbi technológia védettebb az izraeli szolgálatokkal szemben.

A zuglói terroristaölő csipogó meséje

Castel ezt a kérdést két irányból közelítette meg.

Egyfelől: nem is egyféle csipogót használtak a terrorszervezetnél, hanem négyet, így az sem biztos, hogy az volt a hekkelt eszköz; vagy a hekkelt eszközök között volt az, amire most Magyarország kapcsán mutogatnak.

Másrészt, és ez a fontosabb, ha egyáltalán az a csomag volt érintett, amit összefüggésbe hoztak Magyarországgal, a teljes ellátási láncban csak egy láncszem volt a zuglói székhelyű cég, 

Tehát az sem tudható, ha egyáltalán tényleg Magyarországon került bele a robbanóanyag a csipogókba, vajon szándékosan szerelték be azt Zuglóban, vagy éppenséggel ők is rendeltek valahonnan egy csomó alkatrészt, amikbe már ekkor beépítették – esetleg utóbb hekkelték meg a csipogókat, vagy cserélték ki az egész szállítmányt valahol – sorolta a lehetőségeket a szakértő. 

A helyzet sokkal bonyolultabb, mint ami sokak fejében élhet, vagyis hogy a Hezbollah megrendelt volna több ezer eszközt Tajvanban, majd a Moszad közbenjárására azt Magyarországon egy zuglói sufniban meghekkelték volna.

És akkor még arról nem is beszéltünk, hogy lehet dezinformáció is, ami a The New York Times nyomán elterjedt a sajtóban, mármint hogy itt szerelték össze a csipogókat, Magyarországon. Hiszen a tajvani cég sem mutatott fel erre bizonyítékot a vádakon túl.

Felrobbantani nem fogják, de...

Robert C. Castel mindazonáltal aggódik a magyarországi cégtulajdonosért. 

Az izraeli szakértő hozzáteszi: „A Hezbollah tanulni akar ebből, hogy máskor ne érje hasonló meglepetés, egyszóval nyomozásba kezd, nem pedig esztelen bosszúállásba, vagy szakkifejezéssel élve, az elrettentő képesség helyreállításába”.

A magyar szakszolgálatok dolga

Ugyanakkor arra nem tudott választ adni Castel, hogy milyen szintű védelmet kaphat mindezek után a magyar cég vezetője.

ugyanakkor más szintű védelem illet meg egy közjogi méltóságot, de még egy köztisztviselőt is, mint egy magánvállalkozás ügyvezetőjét. 

„Lehet, hogy ez nem is a titkosszolgálat, hanem inkább a rendőrség hatásköre” – tette hozzá, mondván: Izraelben ez esetben nem kapna külön védelmet az ügyvezető, a különféle tanúvédelmi programokra sem lenne jogosult. Ha az lenne, lehetséges lenne, hogy külföldi személyekkel cserélnék ki, akik ottani tanúvédelmi programokban vesznek részt, vannak ilyen csereegyezmények – mutatott rá a szakértő.

Mindenesetre hozzátette: biztosan volt már precedens hasonló esetekben külföldön végrehajtott terrorakciókra, akár Európában is, ugyanakkor a statisztikák jótékonyan elfedik ezeket az eseteket;

Igaz, a bosszú is kiemelten fontos szempont a Közel-Keleten, de egy szervezet az erejét nem valószínű, hogy egy magyarországi illetőn demonstrálná elsősorban, de talán még csak nem is a tajvani cégen – elvégre elég rossz üzenet lenne az egész IT-szektor számára a következő beszerzés előtt csapást mérni a lehetséges üzletfelek egyikére a Hezbollah részéről.

Így inkább 

Itt azonban már a magyar szolgálatoknak lesz dolguk megvédeni az ország szuverenitását.