Nő a feszültség: ez az ország lehet az orosz-amerikai konfliktus második frontja

Nyitókép: Getty Images / Denis Kabanov

A Georgia (Grúzia) és a Nyugat közötti amúgy is nehéz kapcsolatok a újabb fordulatot vehetnek az októberben esedékes választásokat követően. A választások közeledtével Bidzina Ivanisvili, aki a Grúz Álom párt listavezetője és tiszteletbeli elnöke, azzal vádolta a nyugati államokat, hogy beavatkoznak az ország belügyeibe.

A grúz Nemzeti Korrupcióellenes Hivatal vezetője szerint az Egyesült Államok  és az Európai Unió által az egyes nem kormányzati szervezeteknek nyújtott nyugati pénzügyi támogatás

Második front vagy békés fejlődés? 

Ami a grúz tisztviselő kijelentéseit illet, azokban a legfigyelemreméltóbb, hogy a nyugati integrációkba igyekvő országokban nem nagyon szoktak beszélni az Európai Unió és az Egyesült Államok ilyen jellegű tevékenységéről. Georgia ugyanakkor hivatalosan továbbra is az említett országok köréhez tartozik, hiszen nem mondott le arról, hogy NATO és EU tag legyen a jövőben. Annak ellenére sem, hogy a csatlakozási tárgyalási folyamatot a kormány intézkedésire hivatkozva Brüsszel nemrég befagyasztotta.

hiszen közel van Oroszországhoz és a Fekete-tengerhez, ezért számos nyugati szereplő egy Oroszország elleni „hídfőállásként” tekintenek az országra. Nem véletlenül beszélt az elmúlt két évben több grúz politikus is arról hogy Ukrajna és szövetségesei Georgiát felhasználva akarna második frontot nyitni az Oroszország elleni háborúban.

Tbiliszit kedvező földrajzi helyzetét viszont inkább arra akarja felhasználni, hogy egyfajta híd legyen Oroszország, Törökország és Nyugat-Európa között, kihasználva a Kaukázuson keresztül futó számos kereskedelmi útvonal adta lehetőségeket. Ivanisvili nemrég egy kampánybeszédében arról beszélt: 

Jelenleg egyelőre úgy tűnik, az Egyesült Államok és az EU korlátozott figyelmet szentel az országnak, ez azonban biztosan változni fog a jövőben.

A grúz kormány jelenleg azon dolgozik, hogy egy olyan hatékony államot építsenek ki, amely ellenőrzi tudja biztonsági szerveit, és képes finanszírozni fő fejlesztési céljait anélkül, hogy jelentős külső kölcsönökhöz folyamodna – a Világbank vagy a Valutalap részéről.

Reálpolitika és nyugati kritikák

A Szovjetunió összeomlás után Georgia nehéz helyzetbe került, kér régiója fölött is elvesztette az ellenőrzést – Abházia és Dél-Oszétia –, 2008-ban pedig közvetlen konfliktusba került Oroszországgal.  Néhány évvel később az utóbbi konfliktust kirobbantó tbiliszi kormány megbukott, és a nyugat által „oroszbarát oligarchának” titulált üzletember Ivanisvili vezette Grúz Álom párt került hatalomra. Az ellenzék és a nyugati média azóta is azzal vádolja a grúz vezetést, hogy „Tbiliszi a semlegesség és az orosz befolyási övezet felé sodródik”; 

Ennek ellenére külpolitika továbbra is tartja azt a pragmatikus irányt, amely a saját érdekeit szolgálják. Ezzel egyidejűleg Tbiliszi és nyugati közötti ellentétek is növekedni kezdtek. A kapcsolatok jelenleg a mélyponton vannak Georgia 1991-es függetlenné válása óta.

Tbiliszi és a Nyugat között az elmúlt hónapok legnagyobb konfliktusa a június elején elfogadott, „külföldi befolyás átláthatóságáról szóló törvény”, amely előírja, hogy 

A törvény elfogadását hónapokig tartó „nyugatbarát” tiltakozások, nyugat-európai tisztviselők látogatásai és az unió elítélő állásfoglalás kísérte. A parlamentnek még az elnöki vétót is felül kellett írnia a végső döntéshez.

Figyelembe véve más országok példáit a grúz kormány legnagyobb eredménye, hogy kézben tudta tartani az ország irányítását, és nem robbant ki egy újabb „színes forradalom”.

Sorsdöntő választás jön

Idén októberben Georgiában parlamenti választásokat tartanak. Ivanisvili legutóbbi kampánybeszédében arról beszélt, hogy „A Grúz Álom párt, a béke, a jólét és Georgia méltóságteljes európai jövőjének egyetlen garanciája. „Ígérjük, hogy a választásokon aratott meggyőző győzelem esetén Georgiában örökre véget érnek a külföldi hatalmak erőszakos, arra irányuló kísérletei, hogy népünkre ráerőltessék az álliberális értékeket, nem engedjük, hogy bárki megsértse hitünket, kultúránkat, történelmünket és értékeinket, amelyekben mi nőttünk fel, amelyekben gyermekeink a jövőben fel fognak nőni”.

A szakadár Abházia és Dél-Oszétia – mindkettőt Oroszország független államként ismeri el – helyzetének rendezése is okozhat még problémákat Georgiának. Az ország jelenlegi vezetése mégis arra törekszik, hogy Oroszország mellett, Moszkvától mégis távolságot tartva folytasson reális külpolitikát. Azt, hogy mit hoz jövő, persze sosem lehet tudni, 

***