A grúz kormányfő szerint megfenyegette őt egy európai biztos
Várhelyi Olivér, az EU bővítési biztosa tiltakozik.
A parlamenti képviselők ellenállnak a nyugati fenyegetéseknek.
Nyitókép: STRINGER / AFP
Grúzia parlamentje május 28-án megszavazta a külföldi ügynökökről szóló törvényjavaslat elnöki vétójának felülbírálását, figyelmen kívül hagyva azokat a nyugati kritikákat, amelyek szerint a jogszabály autoriter és orosz ihletésű – írta a Bloomberg. A kormány szerint a törvényre azért van szükség, hogy feltárják a nem kormányzati szervezetek és a média finanszírozását. A törvény pénzbírsággal és akár öt évig terjedő börtönbüntetéssel fenyegeti azokat a szervezeteket vagy magánszemélyeket, amelyek támogatásuk legalább ötödét külföldről kapják, és nem regisztráltatják magukat a kormánynál, mint „idegen hatalom érdekeinek képviselői”.
A kormány a szabályozás tervét még április elején jelentette be, ezután a grúz fővárosban erőszakos tüntetések kezdődtek, amelyeket a rendőrsgének kellett feloszlatni.
Az Egyesült Államok és az EU szerint a törvény hasonlít ahhoz, amelyet Vlagyimir Putyin orosz elnök használ a „demokráciapárti csoportok eltiprására”. Antony Blinken amerikai külügyminiszter a múlt héten a törvény tervezetére válaszul bejelentette a Grúziával való együttműködés „átfogó felülvizsgálatát” és új vízumkorlátozási politikát vezetett be „az ország demokráciájának aláásásában részt vevő személyekkel” szemben.
Az EU, amely decemberben megadta Grúziának a tagjelölti státuszt, azt mondta, hogy a törvény elfogadása veszélyeztetné a kaukázusi köztársaság esélyeit arra, hogy ősszel megkezdje a csatlakozási tárgyalásokat a blokkal.
Irakli Kobakhidze grúz miniszterelnök sértő zsarolásként utasította el ezeket a fenyegetéseket.
A kormányfő kiállt amellett, hogy a Nyugat a világháború pártján áll, és a grúz kormány megbuktatását tervezi nem kormányzati szervezetek segítségével, és Grúziát háborúba akarja taszítani Oroszországgal.
Salome Zourabichvili elnök azzal „ünnepelte” az ország függetlenség napját vasárnap, hogy bemutatta a „grúz charta” elnevezésű dokumentumot, amellyel összefogná az ellenzéki pártokat az októberi parlamenti választások előtt. Az államfő sürgette az ellenzéki pártokat, hogy írják alá a chartát, amelyben kötelezik magukat a törvény hatályon kívül helyezésére, valamint a grúz igazságszolgáltatás, a biztonsági szolgálat és a központi bank megreformálását célzó technokrata kormány létrehozására.
Ezt is ajánljuk a témában
Várhelyi Olivér, az EU bővítési biztosa tiltakozik.
***