Várhelyi Olivér, az EU bővítési biztosa tiltakozik.
Kép: tüntetés Georgiában (videórészlet)
Csütörtökön Irakli Kobakhidze, Grúzia (Georgia) miniszterelnöke azzal vádolta az Európai Bizottság egy általa meg nem nevezett biztosát, hogy „megfenyegette” őt a külföldi ügynökök elleni fellépést célzó grúziai törvény kapcsán – írja az Euractiv.
Kobakhidze azt állította, hogy az európai biztos felsorolta neki, milyen lépéseket tehetnek nyugati politikusok, amennyiben a kormánya részéről felülírják a grúz elnök vétóját a vitatott törvényről. A grúz miniszterelnök „szörnyű fenyegetésről” beszélt, amelyben még a Robert Fico szlovák miniszterelnök elleni merénylet is szóba került,
és azt mondta neki a biztos, hogy legyen „nagyon óvatos”.
A grúz politikus hozzátette: megelőzés céljából osztotta meg ezt a „fenyegetést” a grúz társadalommal, és hozzátette: „Azt, hogy párhuzamot vontak a Robert Fico elleni merényletkísérlettel, emlékeztet minket: a globális háborús párt formájában rendkívül veszélyes erőkkel állunk szemben, amely mindent megtesz, hogy káoszt okozzon Georgiában”.
Ugyan a neve nem hangzott el a grúz miniszterelnök részéről, de Várhelyi Olivér, az EU magyar nemzetiségű bővítési biztosa csütörtök este közleményt tett közzé.
Ebben Várhelyi kifejtette: telefonon beszélt Kobakhidzével, „de azt nem csak kontextus nélkül idézték, hanem olyan formában mutatták be a nyilvánosságnak, ami teljességgel félreérthetővé teszi a telefonhívásom eredeti célját”.
Várhelyi szerint ő figyelmeztetni akarta Kobakhidzét,
hogy „ne szítsa tovább a már így is törékeny helyzetet a törvény elfogadásával, ami további polarizálódáshoz és kontroll nélküli helyzetekhez vezethet Tbiliszi utcáin”.
A biztos hozzátette: megismételte az EU álláspontját is, hogy a „külföldi ügynökökről szóló törvényt” vonják vissza.
Mindezt Várhelyi Olivér „mint Georgia ismert és tiszteletnek örvendő barátja” kéri.
Georgiában a jövő héten a kormánypárti képviselők felülírhatják az államfő vétóját a vitatott törvényről, ami ellen hetek óta tömegtüntetések is zajlanak az országban. Kritikusok szerint a törvény orosz mintát követ, a kormány kritikusait hallgattatná el, az EU szerint pedig a törvény szembe megy az ország EU-csatlakozási törekvéseivel.
A Lengyelországban bevált forgatókönyv mentén ültetnének miniszterelnököt a magyarok nyakába. Ráadásul a kiszemelt politikust az elemzők szerint finoman szólva is „sakkban tudják tartani”.
Magyar Péter tízezredszerre beleszuggerálta a kamerába, hogy „az EU legszegényebb országa” – aztán befutottak az utolsó helyre a lettek, és lezárkóztak a bezzegésztek is. Francesca Rivafinoli írása.
Az elmúlt öt kormányzati ciklus adatai alapján a jelenlegi Orbán-kormány alatt emelkedett a legnagyobb mértékben a magyar lakosság jövedelme.
Három évtizede nem tapasztalt európai összefogás állíthatja meg az EU döntéshozóit.
A Nyugat legsúlyosabb válságát éli 1945 óta, Európa lemaradt, az „erős emberek” kora jön – mondja a partizános évértékelőjében Tölgyessy Péter, aki szerint ebben a korszakban Magyar Péter politikája üres ígérethalmaz, stratégia nélkül. Nem egyértelmű, hogy választást tudna nyerni.
Tulsi Gabbard nem finomkodott: lerántotta a leplet a propagandáról, ami alá akarja ásni az elnök béketerveit. A hírszerzési igazgató szerint a NATO és az EU szándékosan hazudik arról, hogy Oroszország meg akarja hódítani Európát.
Az ukrán elnök még meg sem kapta a hitelt, de már kilátásba helyezte, hogy nem is fogja azt visszafizetni.
Egységben az erő! – üzente a világbajnok magyar MMA harcos.
Természetesen még mindig Orbán Viktortól tartanak.
