Következő mérkőzések 
Várhelyi Olivér, az EU bővítési biztosa tiltakozik.
Kép: tüntetés Georgiában (videórészlet)
Csütörtökön Irakli Kobakhidze, Grúzia (Georgia) miniszterelnöke azzal vádolta az Európai Bizottság egy általa meg nem nevezett biztosát, hogy „megfenyegette” őt a külföldi ügynökök elleni fellépést célzó grúziai törvény kapcsán – írja az Euractiv.
Kobakhidze azt állította, hogy az európai biztos felsorolta neki, milyen lépéseket tehetnek nyugati politikusok, amennyiben a kormánya részéről felülírják a grúz elnök vétóját a vitatott törvényről. A grúz miniszterelnök „szörnyű fenyegetésről” beszélt, amelyben még a Robert Fico szlovák miniszterelnök elleni merénylet is szóba került,
és azt mondta neki a biztos, hogy legyen „nagyon óvatos”.
A grúz politikus hozzátette: megelőzés céljából osztotta meg ezt a „fenyegetést” a grúz társadalommal, és hozzátette: „Azt, hogy párhuzamot vontak a Robert Fico elleni merényletkísérlettel, emlékeztet minket: a globális háborús párt formájában rendkívül veszélyes erőkkel állunk szemben, amely mindent megtesz, hogy káoszt okozzon Georgiában”.
Ugyan a neve nem hangzott el a grúz miniszterelnök részéről, de Várhelyi Olivér, az EU magyar nemzetiségű bővítési biztosa csütörtök este közleményt tett közzé.
Ebben Várhelyi kifejtette: telefonon beszélt Kobakhidzével, „de azt nem csak kontextus nélkül idézték, hanem olyan formában mutatták be a nyilvánosságnak, ami teljességgel félreérthetővé teszi a telefonhívásom eredeti célját”.
Várhelyi szerint ő figyelmeztetni akarta Kobakhidzét,
hogy „ne szítsa tovább a már így is törékeny helyzetet a törvény elfogadásával, ami további polarizálódáshoz és kontroll nélküli helyzetekhez vezethet Tbiliszi utcáin”.
A biztos hozzátette: megismételte az EU álláspontját is, hogy a „külföldi ügynökökről szóló törvényt” vonják vissza.
Mindezt Várhelyi Olivér „mint Georgia ismert és tiszteletnek örvendő barátja” kéri.
Georgiában a jövő héten a kormánypárti képviselők felülírhatják az államfő vétóját a vitatott törvényről, ami ellen hetek óta tömegtüntetések is zajlanak az országban. Kritikusok szerint a törvény orosz mintát követ, a kormány kritikusait hallgattatná el, az EU szerint pedig a törvény szembe megy az ország EU-csatlakozási törekvéseivel.
Az Európai Néppárt (EPP) elnöke számos alkalommal beszélt az elmúlt években Ukrajnáról, a háború állásáról és lehetséges következményeiről.
Az FPÖ európai szinten fogná össze a remigrációt.
Tud-e erőt mutatni az új, jobboldali tömörülés az EU-ban? Ez a kérdés az EP-választások után. Franciaország a béke útjára léphet, Németországban kormányváltó hangulat, míg Magyarországon stabilitás.
A hazai két oldal (nemzetiek vs globalisták) habitusa közötti különbségre legjobban mandátumát vesztett Donáth Anna két megnyilvánulása világított rá.
Ursula von der Leyen pártcsaládja, az Európai Néppárt nyert az EP-választásokon, de így sem biztos, hogy meglenne az újrázáshoz szükséges többség.
Két szankció között a Mercedesek és BMW-k azért átcsusszanhatnának az oroszokhoz a németek szerint.
A szerbek és az albánok (koszovóiak jelentős része ugyancsak albán) nincsenek túl jóban.
Sajátos valóságértelmezés.
