Moszkvától a Tatárföldig – így támad vissza Ukrajna Oroszország földjén

Nyitókép: Az orosz védelmi minisztérium 2024. augusztus 11-i felvétele, amelyen egy orosz dróntámadás látható ukrán páncélozott járművek ellen Kurszk térségében. 
(Orosz védelmi minisztérium/AFP)
 

Mint ahogyan arról a Mandineren is beszámoltunk, a hétvégén Kijev egyszerre 158 drónnal támadta Oroszországot, jelentős károkat okozva mások mellett a moszkvai Gazprom olajfinomítóban és két, szintén az orosz főváros melletti erőműben. Orosz jelentések szerint

amelyek közül Moszkvát, Tvert, Voronyezst, Tulát, Kalugát, Brjanszkot, Belgorodot, Lipecket és Kurszkot is pilóta nélküli légi járművekkel támadták ma reggelre virradóra.

Az elmúlt hetekben egyre gyakoribbak voltak az orosz területen elkövetett hasonló ukrán támadások, amelyek gyújtópontja az augusztus 6-i kurszki betörés volt. 

Ekkor az ukrán fegyveres erők – legalább ezer katona és az őket támogató tankok és páncélozott járművek – meglepetésszerűen behatoltak az oroszországi Kurszki területre, és összecsaptak az orosz fegyveres erőkkel és határőrséggel.

Az ukrán hadsereg állítása szerint ezután egy hét alatt nagyjából 1000 négyzetkilométernyi földet foglalt el Oroszországtól, az oroszok 28 település ukrán fennhatóság alá kerülését el is ismerték. A harcok és a veszteségek mindkét oldalon azóta is folyamatosak, csak néhány példa az elmúlt hetekben elkövetett ukrán támadásokra Oroszország területén: 

Augusztus 9-én a határ menti Szebekino városát ért légi támadásban kilenc lakóház, 18 ház és 10 jármű megrongálódott.

Augusztus 10-én mások mellett az ukrán katonai Telegram csatorna is beszámolt róla, hogy az ukrán fegyveres erők átvették az irányítást a Belgorodi területi Poroz falu felett; a kormányzó néhány nappal később rendkívüli állapotot hirdetett a régióban, ahova az ukránok néhány napra rá hat mérföldnyire behatoltak. 

Augusztus 21-én este és augusztus 22-én éjjel négyszer jelentettek rakétacsapás-veszélyt a Kurszki régióban A régió vezetője szerint este a légvédelem lelőtt egy ukrán rakétát, éjszaka pedig két rakétát és egy drónt. Vlagyimir Putyin orosz elnök augusztus 22-én a határ menti régiók helyzetéről rendezett találkozón azt közölte, 

Augusztus 26-án öt civil életét vesztette, 13 pedig megsebesült a Belgorod megyei Rakitnoje községet ért ukrán tüzérségi támadásban, és tíz lakóház, valamint az elektromos és a gázvezeték is megrongálódott.

Moszkvától a Tatárföldig korábban is több száz ukrán támadás történt orosz területeken

Hasonló, Oroszországot a saját területén ért ukrán támadásokra – jellemzően dróncsapásokra – a kurszki betörés előtt is volt bőven példa az orosz–ukrán háború 2022. februári kezdete óta. Ezek fő célpontjai az orosz hadsereg és a fegyvergyártási, illetve az olajipari létesítmények voltak.

Ha csak az idei eseteket vesszük, rögtön az év elején, január 18-án egy ukrán drónt lőttek le a szentpétervári Vasziljevszkij-sziget felett; ez volt az első légitámadás a város ellen az invázió kezdete óta. A drón lezuhanásakor állítólag három kilogramm robbanóanyag robbant fel, mintegy 130 négyzetméternyi területet felgyújtva. Ugyanazon a napon egy másik drón Putyin egyik hivatalos rezidenciája fölött is elrepült a Novgorodi területen található Valdajban, egy másikat pedig Moszkva felett lőttek le. 

Március 13-án orosz erők azt állították, nagyjából hatvan drónt lőttek le az ország felett. Egy részükkel az ukránok felgyújtották Oroszország hetedik legnagyobb olajfinomítóját, de harminc drónt Voronyezs felett is lelőttek, így azok csak kisebb károkat tudtak okozni. Akárcsak a Belgorodi területen, ahol a drónok roncsai elvágták az áramot és egy gázvezetéket.

Április 3-án az ukrán határtól több mint 1200 kilométerre, Tatárföldön csapott le legalább három ukrán drón, amelyek közül az egyik Oroszország legújabb és legdrágább olajfinomítóját találta el; ez volt eddig a legtávolabbi oroszországi célpont, amire ukrán drónok csapást tudtak mérni. 

Május 3-án az orosz hatóságok bejelentették, hogy lelőttek két drónt a moszkvai Kreml felett, és azzal vádolták Kijevet, 

Május 22-én fegyveres ukrán csoport lépte át az orosz–ukrán határt a Belgorodi területnél, és számos határ menti települést elfoglaltak.

Augusztus 1-jén ugyancsak Moszkva felett lelőttek több drónt is, az egyik ugyanabba a felhőkarcolóba csapódott be, amelyet július 30-án egy korábbi dróncsapás is megrongált, és amely a szövetségi kormányhivataloknak adott otthont.

Szeptember 24-én a Kurszki terület kormányzójának állítása szerint egy ukrán drón rongált meg egy kormányzati épületet Kurszk városában. Az ukrán katonai hírszerzés azt állította, hogy az ugyanebben a régióban található Khalino repülőteret ért dróncsapás megölte, illetve megsebesítette az orosz 14. gárdista vadászrepülő-ezred parancsnokát és más tisztjeit.

November 26-án a Kijev az orosz erők 24 ukrán drónt lőttek le a Moszkvai, a Tuli, Kalugai, a Szmolenszki és a Brjanszki terület felett. Tulában egy civil megsérült, amikor egy lezuhant drón egy lakóházba csapódott.

December 30-án Belgorod városát lőtték az ukrán fegyveres erők; 

A háború első évében, 2022-ben történt több tíz hasonló eset közül az egyik legsúlyosabb a december 5-i volt, amikor két légibázisról is érkezett jelentés robbanásokról, amelyeket állítólag ukrán dróntámadások okoztak. A Rjazanyi területen lévő Djagilevo légibázison egy olajkamion robbant fel, három katona meghalt, négy pedig megsebesült.