Nyitókép: Ficsor Márton
***
A héten immár negyedik alkalommal tartja Danube Institute és az amerikai The Heritage Foundation nemzetközi geopolitikai csúcstalálkozóját. A szeptember 17–18 között zajló rendezvényre a világ minden tájáról érkeznek előadók, köztük olyan nemzetközileg ismert politikusok és véleményformálók, mint Robert Wilkie, a Trump-adminisztráció egykori veteránügyi minisztere, valamint James Carafano, a washingtoni The Heritage Foundation nevű konzervatív think tank elnökének vezető tanácsadója is. James Carafano a csúcstalálkozót megelőzően interjút is adott a Mandinernek.
A konzervatívok az élre törnek
A magyar-amerikai kapcsolatok a kétezertízes évek közepére végleg elmérgesedni látszottak: csípős politikai nyilatkozatok és üzenetváltások, kitiltási botrány és különféle szankciók belengetése jellemezte az Obama-kabinet és a magyar kormány viszonyát.
Aztán jött a fordulópont, mégpedig akkor – mint Carafano lapunknak elmondta –, amikor Donald Trump került hatalomra az Egyesült Államokban, ezzel párhuzamosan pedig Európában elkezdődött a jobboldal előretörése.
Az amerikai konzervatívok úgy gondolták, hogy ezt a hullámot meg kell lovagolni – akkor pedig két ország volt kiemelkedő helyen ebből a szempontból Európában: Magyarország és Lengyelország.
A tanácsadó úgy vélekedett: a konzervativizmus valószínűleg a leggyorsabban növekvő és legbefolyásosabb politikai mozgalom a mai világban.
„Az Egyesült Államokban a jobbközéppel együtt mintegy 330 milliós politikai közösségről beszélhetünk, az Egyesült Államok népességének körülbelül feléről. Ha a konzervatív gondolkodású embereket össszeszámolnánk Európában, akkor itt is azt látnánk, hogy ez az uralkodó politikai hang a kontinensen. Hasonló a helyzet Latin-Amerikában, Argentínában, Chilében, de olyan országokban is, mint Brazília vagy Kolumbia, ott is jelentős konzervatív lakosság él” – fogalmazott.
Továbbá Afrikában is egy növekvő mozgalom a jobboldalé
– tette hozzá.
Azt is kifejtette: szerinte két dolog tette Magyarországot a térképre ebben a kérdésben.
Az egyik, amikor Trump elnöksége alatt Magyarország és az Egyesült Államok között kialakult egy híd, amely segített a két országnak, hogy ne lehessen politikailag elszigetelni és démonizálni.
Ennek a jelentősége a tanácsadó szerint akkor mutatkozott meg igazán, amikor Giorgia Meloni hatalomra került Olaszországban. „A baloldal az olasz miniszterelnököt is azza támadta, hogy fasiszta stb. És ekkor az amerikai konzervatívok nem ijedtek meg, hanem azt mondták: várjatok, nem, ezúttal ismerjük ezt a nőt, dehogy fasiszta. Ez a magyar tapasztalatokból levont tanulságok következménye volt, mert ahogy az amerikai konzervatívok egyre több európai jobboldalit ismernek egyre inkább rájönnek arra, hogy lehet nem mindenben értünk egyet, de az ami összehoz minket, az fontosabb, mint azok a kérdések, amelyekben esetleg nem értünk egyet”.
„A másik dolog az volt, hogy Magyarország az utóbbi években jelentős erőfeszítéseket tett, hogy szélesítse a globális konzervatív mozgalom közötti párbeszédet.
Magyarországon tényleg egy összekötő kapocs a konzervatívok között”
– jelentette ki.