James Carafano szerint a baloldalnak sokkal több a pénze, de hazánk rengeteget tett azért, hogy a globális jobboldal feltudja venni a harcot vele.
Nyitókép: Ficsor Márton
***
A héten immár negyedik alkalommal tartja Danube Institute és az amerikai The Heritage Foundation nemzetközi geopolitikai csúcstalálkozóját. A szeptember 17–18 között zajló rendezvényre a világ minden tájáról érkeznek előadók, köztük olyan nemzetközileg ismert politikusok és véleményformálók, mint Robert Wilkie, a Trump-adminisztráció egykori veteránügyi minisztere, valamint James Carafano, a washingtoni The Heritage Foundation nevű konzervatív think tank elnökének vezető tanácsadója is. James Carafano a csúcstalálkozót megelőzően interjút is adott a Mandinernek.
A magyar-amerikai kapcsolatok a kétezertízes évek közepére végleg elmérgesedni látszottak: csípős politikai nyilatkozatok és üzenetváltások, kitiltási botrány és különféle szankciók belengetése jellemezte az Obama-kabinet és a magyar kormány viszonyát.
Aztán jött a fordulópont, mégpedig akkor – mint Carafano lapunknak elmondta –, amikor Donald Trump került hatalomra az Egyesült Államokban, ezzel párhuzamosan pedig Európában elkezdődött a jobboldal előretörése.
Az amerikai konzervatívok úgy gondolták, hogy ezt a hullámot meg kell lovagolni – akkor pedig két ország volt kiemelkedő helyen ebből a szempontból Európában: Magyarország és Lengyelország.
A tanácsadó úgy vélekedett: a konzervativizmus valószínűleg a leggyorsabban növekvő és legbefolyásosabb politikai mozgalom a mai világban.
„Az Egyesült Államokban a jobbközéppel együtt mintegy 330 milliós politikai közösségről beszélhetünk, az Egyesült Államok népességének körülbelül feléről. Ha a konzervatív gondolkodású embereket össszeszámolnánk Európában, akkor itt is azt látnánk, hogy ez az uralkodó politikai hang a kontinensen. Hasonló a helyzet Latin-Amerikában, Argentínában, Chilében, de olyan országokban is, mint Brazília vagy Kolumbia, ott is jelentős konzervatív lakosság él” – fogalmazott.
Továbbá Afrikában is egy növekvő mozgalom a jobboldalé
– tette hozzá.
Azt is kifejtette: szerinte két dolog tette Magyarországot a térképre ebben a kérdésben.
Az egyik, amikor Trump elnöksége alatt Magyarország és az Egyesült Államok között kialakult egy híd, amely segített a két országnak, hogy ne lehessen politikailag elszigetelni és démonizálni.
Ennek a jelentősége a tanácsadó szerint akkor mutatkozott meg igazán, amikor Giorgia Meloni hatalomra került Olaszországban. „A baloldal az olasz miniszterelnököt is azza támadta, hogy fasiszta stb. És ekkor az amerikai konzervatívok nem ijedtek meg, hanem azt mondták: várjatok, nem, ezúttal ismerjük ezt a nőt, dehogy fasiszta. Ez a magyar tapasztalatokból levont tanulságok következménye volt, mert ahogy az amerikai konzervatívok egyre több európai jobboldalit ismernek egyre inkább rájönnek arra, hogy lehet nem mindenben értünk egyet, de az ami összehoz minket, az fontosabb, mint azok a kérdések, amelyekben esetleg nem értünk egyet”.
„A másik dolog az volt, hogy Magyarország az utóbbi években jelentős erőfeszítéseket tett, hogy szélesítse a globális konzervatív mozgalom közötti párbeszédet.
Magyarországon tényleg egy összekötő kapocs a konzervatívok között”
– jelentette ki.
Carafano elmondta, Magyarország segíti ennek a globális mozgalomnak összekapcsolódását. „A hálózatépítésben, a hatalom megtartásában a globális baloldal nagyon jó. Mindannyian ismerjük Soros Györgyöt és a Nyílt Társadalom Alapítványt. Dollármilliárdokat költenek ezekre a hálózatokra, amelyek aztán politikai infrastruktúrát építenek ki az adott országokban, de ez nem egy organikus folyamat”.
A tanácsadó elismerte, hogy a jobboldalnak valóban „nincs annyi pénze, mint a globális baloldalnak” viszont a jobboldali hálózatépítés legtöbbször organikusan alakul ki.
Ez az együttműködésről, a konszenzusépítésről szól, és nem egy ortodoxia terjesztésről”
– fogalmazott. Majd úgy folytatta:
„mit gondol rólunk a baloldal? Hogy engedetlenek vagyunk, mert bizonyos dolgokban nem értünk velük egyet. És a lényeg az, hogy a konzervativizmusnak nem is az a célja, hogy egy bizonyos véleményt fogadtasson el mindenkivel.
A jobboldalon vannak viták, amelyek arról szólnak, hogy eldöntsük melyek a legjobb ötletek számunkra, de nem arról, hogy melyek a legjobb ötletek mindenki számára, mindenhol”.
A tanácsadó szerint a konzervatívok azokat a kérdéseket tesszik fel, hogy mik a legjobb megoldások a saját országuknak, mi a legjobb megoldás Magyarország, az Egyesült Államok, vagy éppen Argentína számára?
„Másrészt ezek a viták konkrét dolgokról szólnak, nem narratívákról. Az emberek mindig azért fordulnak végül a konzervatívokhoz, mert a baloldal valójában képtelen megoldani a problémáikat” – magyarázta.
Carafano úgy véli, a konzervatívoknak
olyan megoldásokat kell letenni az asztalra, amelyek olyan problémákkal foglalkoznak, amelyek az embereket érdeklik.
Nem csak a választások megnyeréséről és a hatalom átvételéről, hanem a tényleges kormányzásról szól ez a kérdés – teszi hozzá.
„Ebben pedig Magyarország jó példát mutat. Magyarországon a kormány azért nyer a választásokon, mert meghallgatja, hogy az emberek mit akarnak, és megpróbálja az teljesíteni. Lehet vitatkozni azzal, hogy nem tökéletes, lehet vitatkozni azzal, hogy nem tudnak mindenre választ adni. De azzal nem lehet vitatkozni, hogy nem koncentrálnak azokra a kérdésekre, amelyek az embereket érdeklik, és hogy nem igyekeznek teljesítenek”– fogalmaz.
A tanácsadó arról is beszél, ahhoz, hogy a konzervatívok elérjék az embereket, alternatív eszközöket kell találniuk, mert
a baloldal a hagyományos eszközök nagy részét a kezében tartja, hatalmas pénzügyi támogatásoknak köszönhetően.
Az eredmények elérésének alapja, pedig elsősorban a hálózatépítés. Arra is figyelmeztetett viszont, hogy a virtuális kapcsolatok és közösségek nem helyettesíthetik a valódi kapcsolatokat.
„Ebben szintén élen jár Magyarország. Ide nem ráadásul nem csak olyan embereket hívnak meg, akikkel egyetértenek.
Magyarországon a konzervatívok azt is igyekeznek megismerni, hogy mit gondolnak a baloldalon és ez nagyon fontos”
– mondta.
A világ különböző helyein az emberek természetesen más és más válaszokat adnak bizonyos problémákra. Ugyanakkor vannak olyan kérdések, amelyek mindannyiunkat összekötnek.
Ilyen például a határvédelem kérdése. Sok egyéb mellett ez a kihívás alapjaiban fenyegeti a nemzeti szuverenitást.
A illegális bevándorlás mindenhol ugyanazokat a problémákat okozza:
Az energia és a környezetvédelem egy másik ilyen globális kérdés.
Az a zöld átmenet, amely egyrészt nem fogja kezelni az éghajlatváltozást, viszont a fejlődő országokat megfosztja a felzárkózás lehetőségétől és energia szegénységben tartja.
Az a hit, hogy megfizethető és megbízható energiát kell biztosítani az embereknek és olyan államot kell fenntartani, amely biztosítja a fejlődést, hogy aztán leküzdhessék a problémáikat. Carfano szerint, ez egy közös kapocs mindenhol.
A geopolitikát is globális kérdésnek tartja a tanácsadó, aki elmondta, hogy
„a konzervatívoknak nem áll érdekében, hogy a világot »mi-re« és »ők«-re osszák fel”.
Nem kell 100 százalékig mindenben egyetértenünk, de fontos, hogy tudjuk, hogy amit a baloldal kínál fel, az a rossz válasz. Azt is hozzátette: a világ konfliktusaiban nem mindenkinek „ugyanaz forog téten”, de ezt az emberek képesek megérteni. Meg kell nézni, hogy a mit csinál a világ „többi része”. Nem kell felosztani a világot “feketére” és “fehérre” – vélekedett. Hozzátette. „senki nem akar örökké háborúzni. Senki nem akar örökké rezsimváltásokat végrehajtani”.
A konzervatívoknak olyan szövetségeseket és barátokat kell találni a globális térben, amelyek hisznek a szabad és nyitott terekben, amelyek fejleszteni akarják az országukat, amelyek kapcsolatokat akarnak teremteni”
– jelentette ki a tanácsadó.
Ezzel kapcsolatban megemlítette a Három Tenger Kezdeményezést vagy a Középső-Folyosó kezdeményezést, valamint a több másik olyan projektet is, amelyek Európa és a Közel-Kelet térségében, Afrikában, a Földközi-tenger térségében, igyekeznek kapcsolatokat teremt a különböző térségek között.
„Azt hiszem, ez olyasvalami, ami általában nagyon érdekli a konzervatívokat, bárhová is megyek”
– fogalmazott.
Kérdésünkre azt is hozzátette, hogy a konzervatívok körében az utóbbi években egyre inkább közös pont lett az antiszemitizmus elleni küzdelem is.
Felismerték, hogy az antiszemitizmus egy méreg, amely rengeteg problémát okoz, nemcsak vallási frontons és nemcsak a Közel-Keleten – mondta. Az antiszemitizmus fenyegetést jelent a politikai stabilitás, utat nyit a szélsőségesek előtt. Tíz évvel ezelőtt kevés szót ejtettek, a témáról, hiszen senki nem gondolta, hogy az antiszemitizmus támogatottságot fog szerezni. Aztán a baloldal elkezdett támogatni egy sor antiszemita mozgalmat; „azt hiszem ez késztette arra konzervatívokat, hogy válaszlépéseket tegyenek ebben a kérdésben is” – tette hozzá.
***
Egyre távolodik egymástól az Egyesült Államok és az Európai Unió. Előbbi ráadásul egy merőben új kontinens képzel el, ahol egyes országokkal működne csak szorosabban együtt.
Amikor a hírek fegyverré válnak, az objektivitás pedig csak a manipuláció színtere, ideje a felszín alá nézni.
Január végén világszerte mozikba kerül a Melania című film, amely az Egyesült Államok first ladyjének életét mutatja be a beiktatást megelőző húsz napban.
Az amerikai kormányzat átfogó fellépésre készül az antifa-hálózatok ellen, a „szakértők” persze már aggódnak.
Magyar Péterék még mindig tagadják, pedig egyre nyilvánvalóbbnak tűnik, hogy brutális megszorítócsomaggal készülnek a választásra. Az európai Unió elitjének megfelelő adóemelés minden magyar ember életét megnehezítené. Az önét is, bárkire tervez szavazni jövőre.
Nagy Ervin az „unalmas” Bajnai-korszakot siratja, azt az időszakot, amikor családok százezrei szenvedtek megszorításoktól. Jövőre Magyar Péterrel ugyanez térne vissza.
Miközben fogy Európa, Strasbourg új irányt mutat.
A kezdeti tiszás lendület hangzavara most csöndesedik, és a józanabb hangok jobban hallatszódnak. Horváth K. József írása.
A hiperszonikus rakétarendszer a rakétavédelem kijátszására és a stratégiai célpontok elleni bevetésre szolgál.
