Poschardt nem finomkodik: szerinte „ostobaság”, hogy a jobboldallal szembeni tűzfal ma a CDU kampánytémája, miközben az AfD maga is az áldozatszerepben tetszeleg ahelyett, hogy a tűzfal tartalmi okaira koncentrálna. Ez Poschardt szerint megmutatja, „milyen vékony a párt intellektuális tartalma”,
mennyire nincs semmilyen stratégiájuk az üres proteszten kívül, és hogy „milyen messze vannak az európai jobboldal elővédjétől, akik Melonitól Wildersig valódi taktikával jutottak hatalomközelbe”.
Az AfD szerinte az elmúlt hetekben a tűzfalat még magasabbra építette, mint amilyen már amúgy is volt; s a főszerkesztő szerint „a férfias tér patrióta mélységeiből a kemény fiúknak azt a kérdést is fel kell tenniük maguknak, hogy oldalválasztékos-bomberdzsekis férfiasságukat hogyan is kellene valójában komolyan venni”. Úgy látja: „a választóknak, legalábbis a felnőtteknek tudniuk kell, hogy ez a párt sosem lesz koalícióképes” egészen
addig, amíg a türingiai pártelnök Björn Höckéhez vagy a volt EP-csúcsjelölt Maximilian Krah-hoz hasonló figurákat ki nem kezdi dobálni a pártból,