Egyedülálló Magyarország helye a világban – Donald Trump volt minisztere a Mandinernek!

Nyitókép: AFP/Masamine Kawaguchi/Yomiuri/The Yomiuri Shimbun

Negyedik alkalommal tartották meg a budapesti Danube Institute és a washingtoni The Heritage Foundation nemzetközi geopolitikai csúcstalálkozóját. A szeptember 17–18-án zajló rendezvényen – amelyre a világ minden tájáról érkeztek előadók – feltettük kérdéseinket a volt amerikai miniszternek.

Robert Wilkie szerint amikor Donald Trump elnök lett, volt egy víziója az Egyesült Államok és egy „új Európa” kapcsolatáról. Ennek alapja, hogy a hagyományos amerikai külpolitika középpontjában lévő Berlin–Párizs-tengely helyett máshova kell koncentrálni. Így kerültek az amerikai–európai kapcsolatok középpontjába a közép-európai országok, azon belül is Lengyelország és Magyarország. Wilkie úgy látja, Trump ezzel a hozzá sokszor ellenségesen viszonyuló Berlin–Párizs-tengelyt akarta ellensúlyozni. A korábbi miniszter elmondása szerint Nyugat-Európa jelentőségét jelzi, hogy a legnagyobb amerikai követségek Párizsban, Berlinben és Londonban vannak. „Miért van nagyobb nagykövetségünk Németországban, mint Indiában vagy Indonéziában? Mert szeretnek ilyen helyekre járni, ez a világnézetükből fakad. Azt gondolhatnánk, hogy ha a világ távolodik ezektől a régi hatalmi központoktól, akkor felesleges fenntartani ekkora követségeket” – jelentette ki.

A magyar miniszterelnök és a volt amerikai elnök kapcsolatáról Robert Wilkie úgy vélekedik, hogy 

„Ekkor került a képbe Orbán Viktor, mert Donald Trump nyelvén beszélt.” Wilkie szerint a magyar kormányfő ugyanúgy a szabadság, a család, a hagyományok és a szabadpiac fontosságáról beszélt, mint az amerikai elnök. „Amikor Trump ránézett Magyarországra, és látta, hogy milyen kulturális reneszánsz ment ott végbe, akkor azt látta, amit ő is szeretett volna elérni az Egyesült Államokban.”

A republikánus elnökjelölt nagyra értékeli Giorgia Meloni olasz miniszterelnököt is, mert ugyanúgy a kulturális marxizmus ellen küzd, mint Orbán Viktor. Úgy véli, 

és a nagykövetek sokszor aktivistaként működnek. „Bírálják a fogadó országok kormányát, politikai tevékenységekben vesznek részt, amelyeknek célja a hivatalban lévő kormány zavarása. Ez nem segít az Egyesült Államoknak” – fogalmazott.

A volt miniszter arról is beszélt, hogy meg­választása után milyen nehéz helyzetben volt Donald Trump. Az elnök egy olyan államon belüli állammal állt szemben, amely ellenséges a konzervatívokkal, és nem ismeri el a választott tisztségviselők autoritását. Példaként felhozta saját tapasztalatait a veteránügyek kapcsán. „Azt gondolhatnánk, hogy ez olyan ügy, amellyel politikai oldaltól függetlenül mindenki egyetért és támogat, de amikor a minisztérium élére kerültem, teljes káosz uralkodott a területen. Trump azt az utasítást adta, hogy tisztítsuk meg, hozzuk rendbe.” Elbocsátottak 8000 embert, közülük 2000 főt súlyos kötelezettségszegés miatt, voltak köztük nagy jelentőségű ügyek, törvényszegések, olyanok is, amelyek veteránok halálához vezettek. „Nincs olyan terület, amelyet a mélyállam nem érint, még a veteránügyek sem jelentettek kivételt” – tette hozzá.

A korábbi miniszter szerint az is nehezítette az elnöki ciklust, hogy Trump győzelme meglepetés volt. „Hivatalba lépése után a mélyállam minden adandó alkalommal akadályokat gördített elé.” A politikus kívülről érkezett, még a saját pártjában is kívülállónak számított, sokan a Republikánus Pártban sem akarták, hogy elnök legyen. A győzelme annyira váratlan volt, hogy Trump se tudott rá felkészülni, hiányzott az a felkészülési folyamat, amely a többi elnöknél megelőzi a hivatalba lépést.

Sok esetben hiányzott a kidolgozott szakpolitika vagy épp a megfelelő személy. Wilkie szerint győzelme esetén most más lenne a helyzet, már csak azért is, mert Trump többévnyi tapasztalattal vágna bele az újabb ciklusba. „Alaposan felkészült a visszatérésre” – hangsúlyozta. A volt miniszter úgy kalkulál, hogy ha Trump győz, akkor a szenátus és a képviselőház is republikánus többségű lesz, ami nagyban megkönnyítené az elnök helyzetét.

Úgy véli, a külügyekben Trump a korábbi politikáját folytatná, tehát ugyanúgy viszonyulna Magyarországhoz és a többi közép-európai országhoz, ahogyan korábban, emellett minden bizonnyal Olaszországgal is jó kapcsolatot ápolna. Wilkie a nyugat-európai országok esetében viszont pesszimista, szerinte republikánus győzelem esetén az Egyesült Királysággal tovább fog romlani a „különleges kapcsolat”. Megjegyezte: „Trump nem volt nagy rajongója Angela Merkelnek, és ez valószínűleg elmondható a jelenlegi német kancellárról is. Ráadásul nem is biztos, hogy még sokáig kancellár marad.”

Robert Wilkie szerint Magyarország helye egyedülálló a világban. „Ha megnézzük a magyar történelem utóbbi ezer évét, láthatjuk, hogy Magyarország szerepe létfontosságú a nyugati civilizáció fejlődésének fenntartásában. Trump pedig a nyugati civilizáció kontinuitásának képviselőjét látja az Egyesült Államokban. Azt hiszem, az Orbánnal való kapcsolat alapja az a megbecsülés, hogy valaki hisz az országa nagyságában. És itt megtalálta a lelki társát.”