Nyitókép: Sebastian Kahnert / DPA / dpa Picture-Alliance via AFP
„Az AfD szereplése nem érhet minket váratlanul. Habár a választási eredmények jelentős átalakulást mutatnak az ország keleti részén a pártstruktúrában, a változások ennél sokkal mélyebbek, és már a választási kampány alatt is világosan megmutatkozott, hogy mire lehet számítani az elkövetkező években ezekben a régiókban.
Ahogyan azt a taz elemzése kifejti, a 90-es évek óta egész Németországban megnőtt a (szélső)jobboldali pártok támogatottsága a választásokon. Az adatok szerint a kilencvenes években ezek a pártok (NPD, DVU, Republikaner) a választókörzetek többségében még 5%-ot sem értek el, és 1998-ban egyetlen olyan körzet volt, ahol meg tudták szerezni a szavazatok több mint 15%-át. A népszerű hiedelemmel ellentétben a szélsőjobboldali pártok támogatása nem volt pusztán keletnémet jelenség, az előbb említett egyetlen körzet is a nyugati Baden-Württembergben található Gutenzell-Hürbel.
A szélsőjobboldali politikai képviselet gyengesége ellenére a keletnémet tartományokban a kilencvenes években mindennapos volt a szélsőjobboldali utcai erőszak, az időszakra így ma baseballütő-évekként (Baseballschlägerjahre) hivatkoznak. Bakancsos, bomberdzsekis fiatalok verték meg azokat, akik nem illettek bele a világnézetük szerinti Németországba: baloldali és alternatív fiatalokat, az általuk nem-németnek tekintett embereket, valamint felgyújtottak több hajléktalant is. Ez az erőszak többször pogromokban csúcsosodott ki, mint Hoyerswerdában 1991-ben vagy Rostock-Lichterhagenben 1992-ben.”