Ünnepelnek a románok: 80 éve álltak át az oroszokhoz

A nyitókép illusztráció. Fotó: Jakub Porzycki / NurPhoto / NurPhoto via AFP

Románia utolsó uralkodójának, I. Mihály királynak az 1944-es román átállásban játszott történelmi szerepét méltatta pénteken a totalitárius diktatúrák áldozatainak európai emléknapján a román államfő.

Klaus Iohannis az elnöki hivatal honlapján közzétett üzenetben idén is megemlékezett arról, hogy augusztus 23-át, az – Európa keleti részének felosztását titkos záradékban szentesítő – 1939-es Molotov-Ribbentrop-paktum aláírásának napját 2008-ban a fasizmus és kommunizmus áldozatainak európai emléknapjává nyilvánította az Európai Parlament. Rámutatott: Európa ezen a napon fejet hajt azok emléke előtt, akik nem adták fel a küzdelmet a kontinensen létrejött, holokauszthoz, népirtáshoz, deportálásokhoz, családok szétválasztásához, éhezéshez és számos visszaéléshez vezető totalitárius rezsimekkel szemben, és életüket áldozták a demokráciáért és a szabadságért.

A kommunizmus idején ugyanis augusztus 23-a volt Románia nemzeti ünnepe, amelyet az akkori hatalom az „1944-es nemzeti antifasiszta és antiimperialista fegyveres felkelés” napjaként ünnepelt. A kommunisták a második világháborús román kiugrás napját sajátították ki:

A román államfő szerint az uralkodó bátor, történelemformáló cselekedete jelzi: akár egyetlen ember fellépése is sorsfordító lehet „a totalitárius rendszerek által hirdetett gyűlölettel szemben”. Iohannis úgy értékelte: I. Mihály megmentette Romániát a küszöbönálló katasztrófától, amikor – népe és hazája iránti kötelességét megértve – 1944. augusztus 23-án letartóztatta a németbarát Antonescu marsallt, fegyverszünetet kötött a Szovjetunióval, majd hadat üzent addigi szövetségesének, a hitleri Németországnak.

(MTI)

***